Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-707. Törvényjavaslat a háború igénybevételéről való lemondás tárgyában Párisban 1928. évi augusztus hó 27-én kötött nemzetközi szerződés becikkelyezéséről

346 707. szám. A szerződést az Amerikai Egyesült Államok szenátusa 1929. január hó 15-én elfogadta. A ratifikáció kérdésében lefolytatott vita alkalmával a mi helyzetünkre való vonatkozásban rendkívül nagy fontossággal bíró interpretációs kijelentések történtek. A felszólalások lényegesebb részeit fontosságukra való tekintettel a következőkben ismertetem : A szenátus vitája során felvetették azt a kérdést, vájjon „a Kellogg-paktum megakadályozhat-e bármiféle olyan akciót, amely békés úton határokra vonatkozó konfliktusokat elintézni vagy határkiigazításokat elérni kíván?" Erre a kérdésre a szenátus külügyi bizottságának az elnöke a következőket válaszolta : „Határozott véleményem szerint ez a paktum semmiképen sem akadályozhat meg egyetlen egy nemzetet sem abban, hogy határait vagy bármilyen más sérelmet illetőleg orvoslást ne'keressen, feltéve, hogy ezt békés úton óhajtja elérni. A paktumot aláíró nemzet nem viselhet háborút abból a célból, hogy határait megváltoztassa, a Kellogg-paktum azonban nem akadályozhat meg egyetlen egy nemzetet sem, amely elégedetlen a határaival vagy a helyzetével és ezen békés úton változtatni óhajt, hogy ezt akár a közvélemény megszervezése, a közvélemény erkölcsi igazságérzetének mozgósítása, akár más — békésnek tekinthető — eszközzel elérni törekedjék." Arra a további kérdésre, hogy „az a körülmény, hogy némely a Kelloggpaktumhoz való csatlakozást bejelentő jegyzékben említés történik egyik-másik szerződésről, melyek határkérdésekre vonatkozhatnak, akadályozhat-e valamely a paktumot aláíró államot abban, hogy határainak vagy a határait megállapító szerződésnek megváltoztatásáért békés úton harcoljon", a Szenátus külügyi bizottságának elnöke a következőket fejtette ki : „Véleményem szerint sem a paktum, sem a paktumra vonatkozó jegyzékváltás semmit sem tartalmaz arra nézve, hogy nemzetet, mely a paktumot aláírta, megfoszthasson attól, hogy határainak kiigazítását vagy sérelmeinek orvoslását békés úton követelje." Ezek után a kérdéseket feltevő Szenátor a következőket mondta : „Hallottam, hogy bizonyos európai körök véleménye szerint a paktum aláírói között egyesek bizonyos —- határokra vonatkozó — szerződésekre hivatkoznak olyan formában, amely azt a benyomást keltheti, mintha ezek a szerződések szentek volnának és megváltoztatásuk még békés úton sem volna elképzelhető. Előttem ez a vélemény teljesen lehetetlennek tűnik fel, azonban a kétely minden — még a legcsekélyebb — lehetőségének kizárása miatt óhajtottam, hogy ez a kérdés és a reá vonatkozó válasz benne legyen a szenátusi jegyzőkönyvben." A Kellogg-paktumra vonatkozó eddigi ratifikációk következtében a paktum életbelépése már többé-kevésbbé biztosítottnak lévén vehető, azt Magyarország részéről folyó évi február hó 14. napján aláírtam. Ezután rátérek a szóbanforgó szerződés szövegére és azt a következőkben ismertetem : Az első cikkben a szerződő felek ünnepélyesen kijelentik, hogy a háborút, mint a nemzetközi viszályok elintézési módját, elítélik és arról, mint a nemzeti politika eszközéről az egymás közti viszonyukban lemondanak. A második cikkben a szerződő felek a fenti kijelentés folyamányaképen kijelentik, hogy a közöttük esetleg felmerülhető minden vitának és viszálynak az elintézését, bárminő legyen is azok természete vagy eredete, mindenkor kizárólag csak békés eszközökkel fogják keresni. A harmadik cikk a szerződés megerősítésére, életbeléptetésére és a csatlakozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezek szerint a szerződés valamennyi