Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-706. Törvényjavaslat a Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről

332 , 706. szám. Melléklet a 706. számú irományhoz. Indokolás „a Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország és Törökország közt hagyományos és mindkét nemzet köztudatában mélyreható barátságot a világháborúban egymás mellett folytatott harcok még közvetlenebbé tették. A világháború mindkét nemzetre súlyosan nehezedő következményein Törökország, kihasználva kedvező földrajzi helyzetét, új harcok áldozata árán enyhített magára nézve, mely sikerek a trianoni béke által sújtott magyar nemzetben további szimpátiákat keltettek, melyek már többek között az 1923. évi december hó 18-iki magyar-török barátsági szerződés megkötéséhez vezettek. A két nemzet és a két kormány között ily körülmények folytán továbbfejlődött őszinte jó viszony külsőleg is kifejezésre jutott a török külügyminiszter úr Magyarországon tett legutóbbi látogatása által. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét ország nemzetközi helyzetét a másik részéről semmiféle ellentétes érdek nem befolyásolja, az érdekelt felek nemcsak a két ország között netalán esetleg mégis felmerülhető nézeteltéréseknek békéltetés, illetőleg választott bíráskodási eljárás útján való elintézésében állapodtak meg, hanem szükségesnek találták, miszerint nemzetközi helyzetük harmonikus érdekeinek megfelelően, kölcsönös kötelezettséget vállaljanak egymással szemben egyrészt azáltal, hogy tartózkodnak minden esetleg a másik szerződő fél ellen irányuló politikai vagy gazdasági természetű szövetséghez való csatlakozástól, másrészt kölcsönös semlegesség megtartására kötelezték egymást. Ezen célokat szolgálja a Budapesten 1929. január 5-én aláírt magyar-török semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés. A megegyezés tulaj donképeni lényegét maga a szerződés tartalmazza, míg a békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a szerződéshez mellékelt jegyzőkönyvben vannak részletezve. A szerződés első két cikke politikai jelentőségű megállapodásokat foglal magában. Az 1. cikk kimondja a feleknek azt a kötelezettségét, hogy semmiféle olyan politikai vagy gazdasági természetű szövetségbe vagy alakulatba nem lépnek, amely a másik ellen irányul. A 2. cikkben pedig az a kötelezettség nyer megállapítást, hogyha a szerződő felek egyikét békés magatartása dacára egy vagy több más hatalom megtámadja,