Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

278 700. szám, az azon kívül álló szőlők tulajdonosai, illetve a szőlőgazdálkodás előmozdítása és védelme érdekében, mint a szőlőbirtokosság érdekképviselete kifejt. Az 50. §. értelmében minden hegyközség köteles közös hegyőrt tartam. Ez azonban nem jelent új megterhelést, mert hegyközség nem létében is kellett a szőlők közös őrzéséről gondoskodni, amelynek költségeit mindig az érdekelt szőlőbirtokosok viselték. Az 51. §. szerint a hegyközségi kötelékbe tartozó s 25 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlőterülettel bíró gazdák akkor is tartoznak a hegyközségi hegyőr javadalmazásához birtokarány szerint hozzájárulnij ha esetleg a maguk részére külön hegyőrt tartanak. Ezen intézkedés azért szükséges, hogy a hegy őri javadalmazás biztosítása által a kisebb szőlőterületek közös megőrzése is biztosítva legyen. Ez az intézkedés tehát általános érdekből történik. A 25 kat. holdnál több betelepített szőlővel rendelkező birtokosok, ha külön hegyőrt tartanak, a hegyközségi hegyőrtartáshoz csak egyharmadrésznyi arányban tartoznak hozzájárulni. Ez az intézkedés méltányos, mert a nagy szőlőbirtokokon külön hegyőr tartása alig nélkülözhető s az ilyen nagy szőlők a többi községi szőlőkkel együtt bajosan lennének sikeresen megőrizhetők. Az 52—57. §-ok intézkedéseiből kitűnik, hogy a hegyrendőrségi és büntető rendelkezések tekintetében a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló s jelenleg érvényben levő 1894 : XII. t.-e. ugyanilyen rendelkezései az irányadók. A kihágások sorába azonban felvétetett néhány újabb, a szőlőgazdálkodást különlegesen érintő pont is. Ettől eltekintve a törvényjavaslat csak a most hivatkozott törvénycikk 104—118. szakaszaira, mint az ezen törvényjavaslatban foglalt kihágásokra is alkalmazandó törvényes rendelkezésekre utal. A kihágások súlyosabb eseteiben az 1928 : X. t.-c. 5. §-ában előírt pénzbüntetések nyernek alkalmazást. A rendőri kihágásokból befolyó büntetéspénzek hovafordítása tekintetében az 58. §. oly módon rendelkezik, hogy a büntetéspénzek fele az államkincstárt, a másik fele pedig a hegyközséget illeti. Ezen rendelkezésnek is az a célja, hogy a hegyközségi szervezetet erősítse, illetve a szőlősgazdák terheit csökkentse. Az 59. §. az iránt intézkedik, hogy oly községekben (városokban), ahol hegyközség nincs, vagy valamely ok miatt még megalakítható nem volt, a szőlőgazdálkodásra vonatkozó törvényes határozatokat és miniszteri rendeleteket a hegyközségi elöljáróság helyett, ennek törvényes jogkörében a községi (városi) elöljáróság hajtja végre. Ez természetes, mivel a szóban forgó törvény egyes rendelkezései nemcsak a törvényesen működő hegyközségekre, hanem az ország területén levő Összes szőlőkre is vonatkoznak. A 60. §. szerint á hegyközségi ügyekben ugyanazok a hatóságok járnak el, mint amelyeket az 1894 : XII. t.-c. a mezőgazdasági és mezőrendőrségi ügyekben illetékeseknek megjelöl. A 61., 62. és 63. §-ok a törvény végrehajtására és életbe léptetésére vonatkoznak. Budapest, 1929. évi február hó 1-én. Mayer János s. k., m. kir. földmívdésügyi miniszter.