Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-651. A Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közoktatásügyi bizottságának "a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről" szóló törvényjavaslatról benyujtott együttes jelentésében javasolt és a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett törvényjavaslat módosított szövege
651. szám. 19 járásban hozott határozatot a Tanácsnak is kézbesíteni kell, A Tanács az ily határozatok ellen jogorvoslattal élhet. 111. Fejezet. Az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkutatása (gyűjtés, ásatás stb.) és védelme. 17. §. A muzeális kutató és gyűjtő munkának és az azzal kapcsolatos tudományos munkálatoknak rendszeres tervét az 1922 : XIX. t.-c. 3. §. 7. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a Tanács állapítja meg. A kutatások (ásatások) tervének kidolgozására, e munkálatok országos megszervezésére, állandó előmozdítására, általános érdekű tudományos feladatok megoldására és a szaktudomány külföldi kapcsolatainak kiépítésére a Tanács keretében a felmerülő szükséghez képest, az illetékes nemzeti nagy közg3 7 üj temen y első tisztviselőjének elnöklete alatt szakbizottságok alakíthatók. E szakbizottságoknak a közgyűjteményekkel szemben csak tanácsadó és véleményező hatáskörük van s javaslataikat az érdekelt közgyűjtemény ügyeiben illetékes szaktanács bírálja el. Ügyrendjüket és állandó szerveik hatáskörét a Tanács állapítja meg. A Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjének elnöklése alatt az előző bekezdés értelmében alakítandó Országos Régészeti Szakbizottság előadója a Tanács javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az egyetemi szaktanárok vagy múzeumi vezető tisztviselők közül öt évre kinevezett országos régészeti előadó. A kutatással és gyűjtéssel, valamint a 24. §-ban meghatározott ingóságok megszerzésével (25., 26. §.) kapcsolatban felmerülő kiadásokat a »Közgyűjtemények Országos Alapjából« (9. §.) kell fedezni. 18. §. Ásatásnak az 1881 : XXXIX. t.-c. 3. §-ában meghatározott célon felül régészeti, történeti, antropológiai, földtani és őslénytani emlékek felkutatása céljából is helye van. Jelentősebb ily „emlékeket rejtő területet a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ásatás szempontjából »tiltott terület«-nek nyilváníthat s ily területen az ásatás joga kizárólag a Tanács által kijelölt intézményt illeti meg. Az első bekezdésben meghatározott célból elrendelt ásatásra az 1881 : XXXIX. t.-c. 11. ós 12. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazást nyernek. Az így kisajátított terület vételárának megállapításánál az ott található emlékek értéke nem vehető figyelembe. 19. §. A Magyar Nemzeti Múzeumnak az ország egész területén, Budapest székesfőváros múzeumainak a főváros egész területén, a többi közgyűjteménynek a Tanács által szabályrendeletben megállapított helyi körzeten belül joguk van a Tanács előzetes értesítése és a földtulajdonos kártalanítása mellett, önállóan vagy egymással együttműködve rendszeres ásatásokat végezni. Minden más, az előző §-ban meghatározott célú ásatáshoz, annak megkezdése előtt a Tanács hozzájárulását kell kérni. A Tanács az ásatásokhoz a munkálatok ellenőrzésére szakértő közeget küldhet ki, az ásatás eredményéről az ásató szerzői és egyéb jogának biztosítása mellett szabatos jelentést kívánhat, s ha a tudomány érdekei kívánják, a felmerült költségek megtérítése mellett az ásatást saját közegeivel folytathatja. Külföldi tudományos intézetek vagy szaktudósok csak valamely magyar közgyűjteménnyel együtt ásathatnak* 20. §. A Tanács előzetes hozzájárulásával, de szakértő közegének részvétele nélkül folytatott ásatás eredményeként előkerült vagy egyébként talált dolgot a találó köteles harminc nap alatt, tervszerű ásatás .3*
