Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

700. szám. 263 rendelkezéseit végrehajtani tartoznak. Ezen közigazgatási és gazdasági segédműködésükért az állam, illetve a vármegye részéről megfelelő anyagi segélyre jogosultak. A segély mértékét a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a törvényhatóságok az anyagi lehetőséghez és a méltányossághoz képest állapítják meg. 44. §. A vármegyei hegyközségi tanács működését a földmívelésügyi miniszter az illetékes Mezőgazdasági Kamara, valamint szakközegei útján ellenőrzi. A vármegyei hegyközségi tanács határozatai ellen, ezek között a tanács évi költségvetésének megállapítására vonatkozó határozat ellen is bármelyik tanácstagnak és az érdekelt hegyközségeknek a földmívelésügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki végérvényesen dönt. IV. Fejezet. A hegyközségi járulékok. 45. §. A hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése céljából közadók természetével bíró hegyközségi járulékot vethetnek ki. A betelepített szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai, a hegyközségi járulékot birtokarány szerint fizetik. A hegyközség kötelékébe tartozó puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek tulajdonosai,, csak a közös őrzés és a hegyrendészet költségeihez tartoznak hozzájárulni oly mértékben, amennyiben azok előnyeit élvezhetik. A hegyközség kötelékébe önként belépő, egészen különálló és területileg össze nem függő szőlők tulajdonosai csak annyiban kötelesek a hegyközségi járulékokhoz hozzájárulni, amennyiben a hegyközségi tagság előnyeit élvezhetik. 46. §. Azok a birtokosok, akik a szőlőműveléssel felhagynak, a szőlő kiirtása utáni évtől kezdődőleg, a hegyközségi járulékok tekintetében csak a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területtel bírókra kivetett hegyközségi járulékok fizetésére kötelezhetők. Ha olyan birtokos hagy fel a szőlőműveléssel, akinek területe a hegyközség szélén fekszik, az ilyen birtokos a? szőlő kiirtása utáni év elejétől kezdve, a közgyűlés hozzájárulásával a hegyközség kötelékéből kiléphet. Ha a hegyközség területe körülkerítve vagy árkolva van, a kibocsátott szélső birtokost az ároknak vagy a kerítésnek az > új határra való áthelyezésére lehet kötelezni. 47. §. Az önként belépett hegyközségi tag (24. §.) a hegyközség irányában fennálló tartozásainak' kiegyenlítése után, a hegyközség kötelékéből bármikor kiléphet. A kilépett hegyközségi tag azonban, a közös létesítmények céljára lefizetett járulékokat vissza nem követelheti és a létesítményekből részt nem igényelhet. 48. §. A hegyközségi járulékokat a hegyközségi választmány veti ki s a kivetésre vonatkozó kimutatást, esetleg ha a beszedést a hegyközség saját elöljárósága teljesíti a hátralékról szóló kimutatást, behajtás céljából a községi (városi) elöljáróságnak adja át. A hegyközségi járulékok esedékessége, beszedése, behajtása, biztosításai elévülése, törlése és visszafizetése tekinteté^ ben a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 49. §. A vármegyei hegyközségi tanács működésével felmerülő kiadásokat az érdekelt hegyközségek, hegyközségi járulékaik terhére, betelepített szőlőterületeik nagysága arányában tartoznak fedezni. A tanácsi járulék azonban egy kat. hold betelepített szőlő után az egy pengőt meg nem haladhatja. A vármegyei hegyközségi tanács költségvetéséhez a hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlők tulajdonosai is tartoznak betelepített szőlőbirtokuk nagysága arányában hozzájárulni. A vármegyei hegyközségi tanács céljaira szolgáló járulékokat is közadók módjára kell beszedni.