Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-699. A képviselőház társadalompolitikai, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 659. számú törvényjavaslat tárgyában

699. szám. 245 lehet fellebbezni. Azt a határozatot vagy intézkedést, amely ellen a hatósági biztos előterjesztéssel él, ennek jogerős elintézéséig nem lehet végrehajtani. 15. §. A gyógyhelyen mérsékelt gyógyhelyi díjat lehet szedni azoktól, akik a fürdőévad tartama alatt a gyógyhelyen nem kereseti foglalkozás gyakorlása végett három napot meghaladó időt töltenek (gyógyhelylátogatók). A gyógyhelyi díj mértékét a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) javaslatára évről-évre állapítja meg. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) írja elő és szedi be. A bérbeadók a gyógyhelyi díjakért a fizetésre köteles gyógyhelylátogatókkal egyetemleg felelősek. A be nem fizetett gyógyhelyi díjakat közadók módjára kell behajtani. A gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) a hatósági biztos láttamozásával ellátott gyógyhelyi díj tartozási kimutatása végrehajtható közokirat, 16. §. A m. kir. belügyminiszter a gyógyhelyi bizottságnak ffürdőegyesür let választmányának) indokolt előterjesztésére és a m. kir. népjóléti és munkaügyi és am. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy a község meghatározott részére korlátozott gyógyhelyen levő épületek házadója után befolyó községi pótadó 30—50%-át a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú (közegészségi, útépítési és fenntartási, világítási, köztisztasági, szépítési stb.) intézményei javára kiadásként tüntessék fel és évnegyedes utólagos részletekben a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) fizessék ki. A községi pótadórészesedésből befolyó összeget a gyógyhely egyéb jövedelmeivel együtt kell kezelni és felhasználni. 17. §. A gyógyhely jövedelmét a gyógyhely fenntartására, közcélú, továbbá a gyógyhelylátogatók kényelmét és szórakozását célozó intézmények létesítésére, általában a gyógyhely emelésére és szépítésére kell fordítani. A költségvetést és a zárszámadást a törvényhatóság első tisztviselője hagyja jóvá. 18. §. A gyógyhely érdekében szükséges közérdekű (egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási, talaj vízlevezetési, világítási, part rendező, parkozási, fürdőházépítési stb.) munkálatok elvégzésére, ha azoknak költsége a gyógyhely bevételeiből (15. és 16. §.) nem fedezhető, a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosai érdekeltségi kört alkothatnak. Az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet felebbezni. aki a m. kir belügyminiszterrel, a m. kir. pénzügyminiszterrel, a m. kir. föidmíveiée ügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve határoz. Az érdekeltségi kört meg kell alakítani, ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház- és földadó szerinti többsége kívánja. Ily többség hiányában is a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság meghallgatása után megalakítja az érdekeltségi kört, ha ez a gyógyhely javára szolgáló közérdekű munkálatok elvégzésére szükséges. Az érdekeltségi hozzájárulás arányát az érdekeltség állapítja meg. Megegyezés hiányában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen az első bekezdésben említett felebbezésnek van helye. A felebbezés alapján hozott határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál panaszt lehet emelni. A be nem fizetett hozzájárulási költséget közadók módjára kell behajtani. C) Védőövek. 19. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati