Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-699. A képviselőház társadalompolitikai, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 659. számú törvényjavaslat tárgyában

699. szám. 237 tott, annak kiemelése végett, hogy a gyógyhelyi orvos ebben a minőségében végzett munkájáért nem kap díjazást. A 14. §-hoz. E §.. első bekezdését kiegészítette a bizottság oly értelmű rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy ki a gyógyhelyi bizottság elnöke, egyszersmind megállapítja, hogy a bizottság tagjai között szükségképen és feltétlenül kiknek, mely közegeknek kell helyet foglalniok. A §. második bekezdésében foglalt beszúrással a bizottság utalni kíván a szóbanlévő testületnek a törvényben különböző helyeken megjelölt, valamint a kibocsátandó rendeletekben megszabott feladatkörére. Ugyanebben a bekezdésben kifejezésre juttatta a bizottság, hogy a gyógyhelyi bizottság évi jelentését a törvényhatóság útján teszi meg, ami következik a törvényhatóság részére biztosított felügyeleti jogkörből. E §. harmadik bekezdésében „személyválogatás nélkül, mindenkit feljogosítanak az egyesületbe való belépésre" kitételnek törlésével a bizottság a megvalósítani kívánt gondolatot következőképen fejezte ki : ,,az egyesületbe való belépést nemzetiségre, vallásfelekezetre, foglalkozásra vonatkozó szempontokból nem korlátozzák". Ugyanebben a bekezdésben az „illetőleg" szó törlésével a bizottság akként rendelkezett, hogy a fürdőegyesület választmányának a hatósági orvos mellett szükségképen tagja legyen a gyógyhelyi orvos is, úgyszintén megfelelő beszúrással biztosítani kívánta a oizottság, hogy az itt említett fürdőegyesületekben az érdekelt községek (városok) is képviselve legyenek. Ugyanennek a §-nak utolsó bekezdésében a bizottság a közigazgatási jogrendszerünknek megfelelőbb kifejezésképen „előterjesztés" megjelölést vett fel a javaslatban foglalt „panasz" kitétel helyett, mint amely utóbbi kitétel a közigazgatási bírósághoz intézett jogorvoslat megjelölésére van lefoglalva. A lő. §-hoz. E §. első bekezdésében a bizottság „a gyógyhelyen gyógyhelyi díjat lehet szedni" kitételt megfelelő beszúrással következőképen módosította : „a gyógyhelyen mérsékelt gyógyhelyi díjat lehet szedni". A bizottság ezzel a módosítással kifejezésre akarta juttatni, hogy a gyógyhelyi díjnak nem szabad annyira magasnak lennie, hogy az a látogatók elriasztására vezessen. Egyébként összefügg ez a rendelkezés a 16. §-ban tett módosítással, amely más forrásból kíván a gyógyhely javára nagyobb jövedelmet biztosítani. A 16. §-hoz. A bizottság a javaslatnak azt a tervezett rendelkezését, amely szerint a községi pótadó bizonyos részének 30%-át kell a gyógyhely javára fordítani, odamódosította, hogy ez a részesedés 30—50%-os legyen. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a község pótadóbevételeinek talán jelentékenyebb részét éppen a gyógyhely területén lévő épületek házadójából meríti. Másfelől magának a községnek, illetőleg lakosságának lehet szembeszökően nagy érdeke, hogy a gyógyhely megfelelő beruházásokkal magasabbrendő igények és így jobban fizető közönség kielégítésére is megszerveztessék. Egyébként mindenkor az érdekelt kormány hat óságok elhatározásától függ, hogy magának a községnek és a község lakosságának érdekeit a pótadórészesedés %-ának megállapításánál szintén gondosan mérlegeljék. A 17. §-hoz. A bizottság e §. rendelkezését kiegészítette azzal, hogy a gyógyhely költségvetését és zárszámadását a törvényhatóság első tisztviselője hagyja jóvá. Szükséges ez a rendelkezés azért, hogy a törvényhatóságnak a közérdeket szolgáló felügyeleti joga hatékonyabban érvényesülhessen. Ugyanennek a §-nak második bekezdését kiegészítette a bizottság azzal a rendelkezéssel, hogy a szükséges közérdekű munkálatok elvégzésére szervezett érdekeltségi kört a törvényhatóság első tisztviselője az érdekeltek többségének hiányában is megalakíthassa, ha ez a gyógyhely javára szolgáló közérdekű munka-