Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-660. Törvényjavaslat a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke becikkelyezéséről

156 660. szám. Melléklet a 660. számú irományhoz. Indokolás i „a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A trianoni szerződés X. részének gazdasági rendelkezései folytán súlyos anyagi kötelezettségek hárulnak a magyar államra, amelyek közül különösen a tartozásokról szóló III. címben és a javak, jogok és érdekekről szóló IV. címben foglalt intézkedések bírnak nagyobb jelentőséggel. A III. cím 231. cikke kimondja, hogy az ott foglalt szabályok és eljárási módozatok szerint rendezendők a háború előtt és a háború alatt lejárt pénztartozások, amelyekért az adós állama szavatossággal tartozik. Ezen pénztartozások kölcsönös rendezése az érdekelt államok részéről felállított Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok útján történik, a fizetés pedig mindig az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalom pénznemében teljesítendő, a háború kitörése előtt érvényben volt árfolyam alapulvétele mellett. A javak, jogok és érdekekről szóló IV. cím 232. cikke a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai részéről a magyar állam ellen érvényesíthető kártérítési igényekről és arról intézkedik, hogy a nevezett Hatalmaknak jogukban áll a területükön lévő magyar vagyontárgyakat lefoglalni és felszámolni. A felszámolás eredménye elsősorban a ki nem egyenlített pénztartozásnak és az esetleges kártérítési igények összegének fedezésére fordíttatik, a netán fennmaradó összeget pedig Magyarország jóvátételi tartozásának apasztására tarthatják vissza. A 231. cikkben foglalt szabályok és eljárási módozatok, az ú. n. clearingeljárás csak akkor nyernek alkalmazást, ha a Szövetséges és Társult Hatalmak a trianoni szerződés életbeléptétől számított egy hónapon belül annak alkalmazásáról Magyarországnak megfelelőleg bejelentést tettek. A Szövetséges és Társult Hatalmak közül ilyen bejelentéssel éltek a Brit Birodalom, Franciaország, Görögország és Belgium. A trianoni szerződés idézett rendelkezései annál súlyosabbak reánk nézve, mennél nagyobbak a 231. cikk alá eső készpénztartozásaink és a magyar állam