Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-630. Törvényjavaslat a Washingtonbabn 1927. november hó 25-én kelt Nemzetközi rádiótáviró-egyezmény becikkelyezéséről

30 630. szám. 2. §. A parancsnok vagy a felelős egyén, úgyszintén mindazok, kik a rádió­táviratok tartalmáról vagy ilyeneknek egyszerű létezéséről tudomást szerezhet­nek, illetőleg a rádiószolgálat útján bármilyen értesülésük lehet, kötelesek a leve­lezési titkot megóvni és azt biztosítani. 9. CIKK. Â mozgó szolgálat általános szabályai. 1. §. A mozgó szolgálatban az alább részletezett szabályok a kötelezők, kivéve a veszély esetén való hívást és levelezést, melyekre a 19. oikk rendelkezései az irányadók. 2. §. (i) Bármilyen adás megkezdése előtt az adóállomásnak meg kell győ­ződnie arról, vájjon azzal a hullámmal, melyet használni fog, más, az ő működési körzetében dolgozó állomás munkáját nagy mértékben nem zavarja-e ? Ha az ilyen zavarás valószínű, úgy meg kell várnia, míg a zavarható levelezésben az első szünet beáll. (2) Ha az óvintézkedés ellenére a hívás valamely folyamatban lévő rádió­adást zavarna, a hívást a nemzetközi szolgálatban a nyilvános levelezésre meg­nyitott szárazföldi vagy bármily légiforgalmi állomás első kérésére abba kell hagyni. Az az állomás, amelyik, az abbahagyást kéri, a szükséges várakozási idő hozzávetőleges tartamát a hívásban megakadályozott állomásnak jelezni köteles. 3. §. A mozgószolgálatban valamely állomást rádiótávíró útján a következő­képen kell felhívni : (1) a) A hívó állomás úgy hív, hogy a hívott állomás hívó jelét legfeljebb háromszor adja, utána a DE szót és ezt kovetőleg saját hívó jelét ugyancsak leg­feljebb háromszor. b) A hívóállomás hívásra azt a hullámhosszat használja, melyen a hívott állomás figyel. (•2) A hívott állomás a hívó állomás hívójelének, a DE szónak és saját hívójelé­nek legalább háromszor való adásával válaszol s ha vételre kész, K betűt (felhívás a táviratozásra) ad ; ha szükségesnek tartja, ezt kovetőleg a megfelelő rövidítés­sel s egy számmal még a vett jelek erősségét is jelzi. (3) Ha a hívott állomás a vételben akadályozva van, válaszában K betű helyett . —... (várj ) jelet s utána egy számot ad, mely a várakozás előrelátható tartamát percekben jelzi. Ha ez az előre látható tartam 10 percnél több, a vára­koztatás okát közölni kell. (4) Ha ugyanabban az irányban több rádiótávirat vár továbbításra, ezek — a vevőállomás beleegyezésével — sorozatosan adhatók. (5) Ez utóbbi állomás, mikor beleegyezését adja, jelzi a rádió táviratnak szá­mát," amennyit egy sorozatban venni hajlandó s ezután a közlés után K betűt ad. (6) Minden 100 szónál hosszabb rádíótávirat elvileg egy sorozatnak számít, illetőleg a folyamatban levő sorozatot befejezi. (7) Általános szabály, hogy úgy a közértelmű, mint az összebeszélt, vagy szám-, illetőleg betűjegyes nyelvű, hosszú rádiótáviratokat részletekben kell továbbítani, mikor is minden egyes részlet közértelmű nyelvnél 50 szóból, össze­beszélt, vagy szám-, illetőleg betűjegyes nyelvnél pedig 20 szóból, illetőleg betű-, vagy számcsoportból áll. (H) Minden egyes részlet végén a . . — —. . (?) jelet kell adni, mely azt jelenti : „Jól vette eddig a táviratot ?" Ha a részlet vétele helyesen történt, a vevő állo­más K betűt ad, mire a rádiótávirat adása folytatható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom