Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése
160 647. szám. össze egy új §-nak (168. §.) beiktatását javasolja (az eredeti 263. §. után), amely az országgyűlés tagjai részére fenntartott helyekről szól s amely a Ház bizonyos részeit a nyilvánosság elől el kívánja zárni. A nyilvánosságról szóló cím beiktatása folytán a „Ház tisztviselőiről" szóló harmadik címből negyedik lesz, amelynek több §-án érdemleges változtatást javasol a bizottság. így az igazolatlanul távol maradó jegyzőkés előadók fegyelmi büntetését javasolja az új 181. §. (5) bekezdésében. Ebben a címben szerepeltek az üléseknek képviselők kérelmére történő összehívására vonatkozó rendelkezések, amelyek magának az ülésnek lefolyására nézve nem adtak közelebbi útmutatást. Ezt most pótolja az új 183. § (7) bekezdése. Az elnök és a Ház fegyelmi jogkörét szabályozó eredeti 240. §-on érdemi változtatást a bizottság nem tett csak annyiban, hogy a régi 197. §-hoz adott indokolásnak megfelelően ezt, a házszabályoknak leghosszabb §-át a logikusan összefüggő részek figyelembe vétele mellett 9 §-ra bontotta fel s azokat, mint új 186—194. §-okat iktatta be. A bizottság csak az új 188. §-ban javasol érdemi újítást, de ebben sem állít fel újabb fegyelmezési esetet, hanem csak az eddigi, fegyelmi jogkör gyakorlásához fűz különleges, a Ház naplójára vonatkozó következményeket. Ez abban áll, hogy bizonyos, az elnök fegyelmi intézkedéseit maga után vonó nyilatkozatok, illetőleg kifejezések a gyorsírói jegyzetekből és a Ház naplójából törlendők. Ezeket a nyilatkozatokat, illetőleg kifejezéseket a jövőben külön jegyzőkönyvbe kell foglalni. Bár ez a rendelkezés megfelelő törvény hiányában szankcióval nem bír, valószínű, hogy a benne rejlő erkölcsi indokoknál fogva nem marad hatás nélkül s egyelőre legalább ezúton tesz szolgálatot a közérdeknek, amellyel szöges ellentétben áll az említett nyilatkozatok vagy kifejezéseknek széles körökben való terjesztése. Az elnök és alelnökökről szóló fejezetben még csak két §. változtatását ajánlja a bizottság. Az egyik a 243. §. (új 198. §.), melynél az elnök kötelezése időnkinti névsorolvasásra, ismételt igazolatlan távolmaradás esetén pedig a képviselői tiszteletdíj fokozottabb elvonása az új intézkedés. A másik a 244. §. (új 199. §.), mely az alelnökök tiszteletdíja tekintetében az eddigi gyakorlatot véglegesíti. Fel kellett végül venni a házszabályokba a felsőház megalakítása folytán az országgyűlés két házának érintkezésére nézve azelőtt érvényben volt rendelkezéseket — amelyeken, miután azoknak ideiglenes hatályban maradását törvény — az 1926 : XXII. t.-c. 32. §-ának első bekezdése — mondja ki, a bizottság nem változtathatott. Javasolja íehát azoknak a zárórendelkezések előtt — mint külön ötödik címnek — a beiktatását. A negyedjk részként felvenni javasolt zárórendelkezések három eddigi §-a közül csak az elsőt és harmadikat tekinti a bizottság olyannak, amely még ma is érvényben van, míg a régi 292. §-t meghaladottnak tekinti. Ezekben a bizottság részletekre kiterjedően is ismertette javaslatát s azokat az indokokat,, melyek javaslata megtételénél vezették. A bizottság munkáját abban a szilárd meggyőződésben terjeszti elő, hogy amit javasol, az a Ház eddigi tanácskozási rendjével szemben lényeges haladást jelent, amely nemcsak a Ház munkaképességének, de tekintélyének s közvetett hatásaiban az egész országnak javára fog szolgálni. Ëppen ezért a bizottság tisztelettel kéri a Házat, méltóztassék a csatolt házszabály tervezetet általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Kelt Budapesten, a képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság 1928. évi november hó 27-én tartott ülésében. Őrff y Imre s. k. } a. bizottság előadója. Kenéz Béla s. k., a bizottság- elnöke.