Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése

158 647. szám. bálynak oka : a képviselőknek előre és idejében tudniok kell, hogy milyen ügy kerül napirendre a Házban. A (3) bekezdés, mely a szónoknak a napirendtől való eltérést megtiltja, megfelel az 1913. évi magyar, valamint valamennyi külföldi házszabály hasonló intézkedésének. A régi 200. §. helyébe lépő 139. §. (1) bekezdésében általános szabályt állított fel a bizottság arra nézve, hogy mely tárgyaknak van csak általános és melyeknek általános és részletes vitája. Uj ennek a §-nak (2) bekezdésében az a rendelkezés, hogy javaslatok általános vitája is összevonható, mely egyébként az eddigi gyakorlatban is ismételten előfordult. Uj az a rendelkezés is, hogy együttes tárgyalás esetén külön-külön kell határozni az összevont tárgyakról, illetőleg §-ról. Szükség volt a határozati javaslatoknak az eddigi házszabályokban fel nem vett fogalmi körét megvonni. Ennek kíván megfelelni a §. (3) bekezdése. Az új tárgyalási rendszer folytán meg kellett változtatni az általános vita első felszólalójára vonatkozó eddigi 201. §-t is. Az ezt pótló 140. §. a sorrendre nézve aszerint, — hogy milyen javaslatról van szó — pontos előírást tartalmaz. A 202. §. helyébe ajánlott 141. §. a feliratkozás sorrendjét és azok számának korlátozását tartalmazza. Utóbbinál új a mentelmi bizottsági jelentések feletti felszólalások számának korlátozása, mely elnöki intézkedéssel enyhíthető ; az; előbbinél új a felszólalások cseréjére vonatkozó rész. E tekintetben a bizottság egyrésze tovább óhajtott volna menni s a felszólalások sorrendi cseréjét az összes szólásra feljegyzettek hozzájárulásától kívánta függővé tenni, de úgy ez, mint az az álláspont, mely a feliratkozott, de távollevő képviselőtől a felszólalás jogát el kívánta venni — kisebbségben maradt a bizottságban. Az eddigi 203. §. (*) bekezdésének rendelkezése igen méltánytalan volt azokra a képviselőkre, akik a napirendi idő utolsó 15 percében kerültek sorra. Az új 142. §. (2) bekezdésének erre vonatkozó és lényeges enyhítéseket tartalmazó új rendelkezései hihetőleg közmegnyugvást fognak kelteni. A vita bezárása utáni felszólalási jogot az új rendszernek megfelelően szabályozta a bizottság és pedig a régi (3), (4) és (5) bekezdés helyébe lépett új (3) bekezdésben, éppúgy, mint a régi 204. §. helyébe lépő új 143. §. (2) bekezdésében. E §-ban került szabályozásra a miniszterek megjelenési kötelezettségére vonatkozó rész, amelynek megszövegezésénél az 1848 : III. t.-c. 29. §-ának rendelkezésén kívül a házszabályok alapelveit,, a miniszterek elfoglaltságát, netáni akadályoztatását s ennélfogva azt kellett figyelembe venni, hogy a Ház felvilágosításkérési joga szorosan körülírassék. A 205. §-nak rendelkezéseit az új 144. §. lényegében változatlanul vette át. A régi 206. §. helyébe iktatott 145. §. elhagyta az indítvány, ellenindítvány és módosítás kinyomtatására vonatkozó rendelkezést, viszont felvette azt, hogy csak a szövegbe illeszthető előterjesztést lehet tenni. A 207. §. átszövegezése nem lényegbeli. (L. az új 146. §-t.) Uj a 208. §-al szemben a helyébe lépett 147. §. (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy ügyet bizottsághoz visszautasítani csak a miniszter vagy előadó' javaslatára lehet, ami a rendszerváltozás következménye. Az eredeti 209—210. §-ok teljesen változatlanok maradtak. A zárt ülés tekintetében a javasolt 150. §. az eredeti 211. §-al szemben kimondja, hogy a zárt ülés jegyzőkönyvét a, nyilt ülésen nem fogják felolvasni (mert különben az nyilvánosságra kerülne). Ugy terjedelménél, mint a benne foglalt rendelkezéseknél fogva is igen fontos, szakasza a volt házszabályoknak a 212. §. Az e helyébe lépő új szakaszok (151—155. §-ok) jelentőségét még növelik a felvenni javasolt újítások. Az eredeti első bekezdés, mely az általános vitára vonatkozik, a vita bezárására vonatkozó eddigi rendelkezéseket nem változtatja meg, de behozza a beszédidő korlátozását és pedig leg-