Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése

647. szám. 153 a bíráló bizottság jelentésének tárgyalására, valamint a vonatkozó határozat hozatalára vonatkozólag. A bizottság a házszabályok legterjedelmesebb s egyben legfontosabb részét, amely eddig a tartalmánál lényegesen szűkebb „A Ház szervezetéről" címet viselte, igen lényegesen átdolgozta. Mindenekelőtt megváltoztatta ennek a résznek a címét s ennek „A Ház szervezete és tanácskozási rendje" címet adta. Azért kellett ezt a címet adni, mert ez a rész nemcsak a Ház szerveit sorolja fel, hanem működésük szabályait is tartalmazza. A bizottság a Ház szerveinek s azok működésének szabályait elvi okokból két külön címre óhajtotta volna osztani s hogy azt mégsem tette, magyarázata az, hogy egyfelől igen nehéznek bizonyult az egyes szervek célját és hatáskörét tartalmazó rendelkezéseket a működését szabályozó részektől elválasztani, másfelől számolni kellett azokkal a fokozott nehézségekkel, amelyek beálltak volna, ha a rendelkezések érdemében úgyis lényegesen mégváltoztatott házszabályoknak egész szerkezeti beosztása is megváltozott volna. A bizottság, amidőn egyfelől a fenti gyakorlati okokból nagyobb rendszerbeli változtatást nem kezdeményezett, másfelől mindent elkövetett abban a tekintetben, hogy a házszabályok egyes rendelkezései logikus sorrendben sa jogszabályok szerkesztésénél nélkülözhetetlen szabatosságban vétessenek fel a tervezetbe. így a bizottságokról szóló első cím első —: általános rendelkezéseket tartalmazó— fejezetében elsőknek azokat a szakaszokat vette fel, amelyek a bizottságok felsorolását s azok szerveit, továbbá utóbbiak hatáskörét tartalmazzák s csak ezekután iktatta be azokat a szakaszokat, amelyek a bizottságok közelebbi feladatát s ügyrendjét szabályozzák. A bizottságok felsorolásánál fontosnak vélte a bizottság, hogy az bizonvos felosztási szempont szerint történjék. Ezért a bizottság az új 46. §-ban három kategóriát állított fel ; az elsőbe a nagyobb taglétszámúnak tervezett, iigynevezett szakbizottságokat vette fel, melyek körülbelül megfelelnek a miniszteri tárcák ügykörének és amelyek túlnyomórészt törvényalkotási munkát végeznének. A másodikba az adminisztratív feladatok megoldására hivatott kisebb bizottságokat, a harmadikba végül azokat a bizottságokat sorozta, amelyeket a Ház ,,ad hoc" alakít meg, akként, hogy megalakításuk alkalmával a szükséghez képest megfelelő ügyrendet állapít meg számukra. A bizottságok létszámának a házszabályokban való megállapítása helyett jobbnak látta a bizottság annak kimondását, hogy a bizottságok létszámát a Ház esetenként maga állapítsa meg. A bizottságok szervezetének ilyen szabatosabb meghatározása mellett teljesen elhagyta a bizottság a házszabályoknak az osztályokra vonatkozó valamennyi rendelkezését. Ebben a tekintetben főképen az az indok vezette, hogy az osztályok működése a tanácskozás menetét igen nehézkessé tenné, s a szakbizottságok az egyes ügyeket sokkal jobban tudják eőkészlíteni, mint az osztály bizottságok, amelyeknek összeállításánál kizárólag a véletlen játssza a szerepet. A bizottságok szervezetét az új 47. §-ban változatlanul állapította meg a bizottság, míg az eddigi házszabályok sorrendjétől eltérve a bizottságok szervezetére vonatkozó §-ok után ide sorozott és a bizottságok célját körülíró új 48. §-nak, mely az eddigi 119. §-t van hivatva pótolni, teljesen új tartalmat adott. Az új 48. §-nak szövege szoros összefüggésben van azokkal a mélyreható változtatásokkal, amelyeket a bizottság többsége, szemben a kisebbségi véleménynyel a képviselőház tanácskozási rendje tekintetében javasol. Ennek — a-hatásaiban kétségtelenül igen jelentős rendszerváltoztatásnak — ismertetése és indokolása céljából a bizottság a következőket tartja szükségesnek előrebocsátani : Képv iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 20 é