Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése

647. szám. t 149 Ennek az álláspontnak az indoka abban a körülményben található fel, hogy a függetlensége után sóvárgó nemzet a múltban nem egyszer védelmi eszközét látta a képviselőház házszabályaiban. Ez az ok azonban már megszűnt s ma a magyar képviselőház tanácskozási rendjének sem lehet más hivatása, mint a világ többi törvényhozó testületének : nevezetesen a szólásszabadság és a tanácskozási rend biztosítása mellett a munkaképesség lehető fokozása. Ezek a szempontok, továbbá az életviszonyoknak a háború után bekövetkezett nagy változásai, valamint a törvényhozó testületek összetételében beállott nagy eltolódások a parlamenti berendezkedésű államokban kivétel nélkül házszabályreformokat tettek szükségessé s nem egy ízban előfordult, hogy az egyik reformot rövidesen újabb és újabb követte. Valóban, ha meggondoljuk, hogy a házszabályoknak a folyton változó élettel s a törvényhozások működésének ezzel kapcsolatos tartalom- és formaváltozásaival állandóan összhangban kell lenniök — nem nehéz megjósolnunk, hogy a törvényhozó testületek állandóan napirenden fogják tartani tanácskozási rendjüknek a kor szükségleteihez alkalmazott megváltoztatását. Az említett szempontok és meggondolások vezették a bizottságot, amidőn a képviselőház megbízása alapján javaslatát elkészítette. Előre bocsátja a bizottság, hogy nemcsak meggyőződésből, de hatáskör hiánya miatt is mellőznie kellett minden olyan észrevételt, amely :—politikai okokra hivatkozva — keretek közé kívánta szorítani a bizottság munkáját. A bizottság megbízatása — mint fentebb már jeleztük — elvileg korlátlan volt, javaslatának megtételénél tehát más, mint szakszerűségi szempontok nem vezethették. Rátérve már most a javasolt rendelkezések ismertetésére, legyen szabad mindenekelőtt előrebocsátani, hogy a bizottság egy-két §. kivételével a házszabályok valamennyi rendelkezését átszövegezte. Azok előtt, akik a házszabályok szövegét ismerik, ennek az átszövegezésnek indokát aligha kell kifejteni. Nemcsak a jogi szabatosság, hanem a magyarosság kívánalmai tették ezt elodázhatlanul szükségessé. Hangsúlyozni kívánja azonban a bizottság, hogy a végzett munkának ez a része tisztán szövegezési természetű, vagyis az intézkedések lényegét nem érinti, amiért is az alábbiak csak a javasolt érdemleges változtatások ismertetését és indokolását tartalmazzák. Ezek a változtatások két főcsoportra oszthatók. Az elsők azok, amelyeket a legutóbbi házszabálymódosítás óta hozott törvények rendelkezései következtében a házszabályokba fel kellett venni, amelyek tehát már most is a házszabályok integráns alkotó részei voltak, amelyek azonban eddig formailag a házszabály ókban nem szerepeltek. A második csoportba tartozó változtatások egészen más természetűek. Ezeknek a változtatásoknak általános indokait már fentebb kifejtettük, az egyes változtatások külön indokait pedig alább fogjuk ismertetni. Az első csoport tekintetében a bizottság főleg két törvényre mutat rá. Az első az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c, a második az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. Különösen az első törvénycikk olyan, amely a házszabályok több rendelkezését részben vagy egészben hatálytalanná tette vagy módosította. Ezek a változások főképen az eddigi házszabályok első 118. §-ára vonatkoznak. Aki a mellékelt szöveget összehasonlítja a házszabályokkal, első pillanatra megállapíthatja, hogy ez az anyag mily mélyreható változásokon ment keresztül. A javasolt változtatások részletes ismertetése s indokolásaképen a következőket legyen szabad előadnunk : A 4. §-ba a választási jegyzőkönyvön kívül a jegyzőkönyvi kivonatokat is fel kellett venni (1925: XXVI. t.-c. 99. §.), mert a lajstromos választásoknál a jegyzőJkönyvi kivonat szolgál megbízólevélül. Ugyanebben a szakaszban utalni kellett