Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-644. Törvényjavaslat a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendlekezések módosításáról és kiegészítéséről

644. szám. 137 sek. A lakáspénzt (lakbért) az ilyen követelések fejében igénybe venni nem lehet. Az 1. §. 3. pontjában meghatározott kártérítési követelés fejében az adósnak mindén rendszeres pénzbeli szolgálati illetményéből lehet kielégítést keresni, kivéve lakáspénzét (lakbérét) és családi pótlékát (ideiglenes pótlékát). Az igénybevétel mértékére azok a szabályok állanak, amelyek a hivatali járandóságoknak a szolgálati viszonyból származó követelések fejében megengedett igénybevételét szabályozzák. Lakbérkövetelésért és az l. §. 4. pontjában meghatározott, más követelésért a lakáspénzt (lakbért) korlátlanul igénybe lehet venni. Az ily követelés fejében más szolgálati ületményból kielégítést keresni nem lehet. Természetben járó illetményeknek pénzben kapott ellenértékét pénzbeli illetménynek nem lehet tekinteni. 3. §. Az 1881 : LX. t.-c. 56. és 59. §-a, az 1908 : XLI. t.-c. 6. §-ának 3. bekezdése, 7. §-ának utolsó bekezdése és 10. §-ának utolsó bekezdése a jelen törvény 1. §-a alá eső legénységi egyének, illetőleg özvegyeik és szülőtlen árváik járandóságaira is alkalmazást nyer. A közszolgálati alkalmazottak illetményeire vezethető végrehajtás korlátozása takintetében fennálló törvényi rendelkezések — amennyiben azt a jelen törvényben foglalt szabályok nem zárják ki — az 1. §-ban meghatározott személyekkel szemben is érvényesek. Az ezektől a korlátozásoktól, valamint a jelen törvényben foglalt korlátozó rendelkezésektől eltérő egyezmény vagy a végrehajtást szenvedőnek ezekről lemondása hatálytalan. A szolgálati illetményre kieszközölt végrehajtás hatálya kiterjed a később megváltozott szolgálati illetményre, a nyugdíjra, a kegydíjra, a végkielégítésre vagy a nyugdíj megváltásra is oly képen, hogy a szolgálati illetménynek mindenkori lefoglalható részéhez Képv iromány. 1927—1932. XIV. kötet képest a szolgálati illetménynek lefoglalás alá vont része újabb bírói intézkedés nélkül az újabb járandóság menynyiségéhez képest változik. 4. §. E törvény értelmében legénységi egyének a tényleges vagy nyugállományú (várakozási illetményekkel szabadságolt vagy átmeneti illetményekkel nyugállományba helyezett ),. vagy a rokkantak házának ellátási állományába tartozó egyének, akik nem tisztek vagy hasonló állásúak és nem is fizetési osztályba sorozott tisztviselők. II. Katonai hatóságok kártérítésben marasztaló határozatainak hatálya és megtámadása. 5. §. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség hatóságai által, közigazgatási úton hozott kártérítésben marasztaló határozatok hatálya és megtámadása tárgyában alkotott 1887 : XXXV. törvénycikket am. kir. honvédségre, csendőrségre, vámőrségre és folyamőrségre is alkalmazni kell. III. Szolgálati illetmények és hasonló járandóságok lefoglalása az 1. §. alá nem eső személyek tekintetében. 6. §. Az 1908 : XLI. t.-c. 9. §-ának az 1925 : VIII. t.-c. 23. §-ával módosított 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Ha a végrehajtás az adós feleségót (volt feleségét), fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívüli gyermeke javára járó tartásdíjnak vagy ilyen tartásdíj megváltásaképen járó tőkeösszegnek a behajtására irányul : le lehet foglalni az 1908 : XLI. t.-c. 6. és 7. §-ában meghatározott és a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személyek fizetésének és fizetés temészetével bíró minden pótlékának, valamint az 1908 : XLI. t.-c. 7. §-ában felsorolt ellátási díjainak a fele részét, tekintet nélkül e járandóságok összegére és a végrehajtás tekintetében azokat esetleg egyébként megillető mentességre. Nem lehet ehhez Iá •