Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-640. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924:IŰX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

640. szám. 123 nincs többé indoka annak, hogy oly házasított borok, melyek az alapanyagukat képező bór származási helyének minden jellegzetes tulajdonságát a házasítás dacára megtartották, a borvidék, község vagy bortermő hely megjelölésétől továbbra is eltiltassanak. '!*** 8. §. A borok cukroz ásának és ipari szesszel való felszeszezésének meggátlása, valamint ilyen kihágások felfedezésének megkönnyítése céljából vétetett fel a jelen törvény 8. §-ába egy oly tartalmú rendelkezés, amely cukornak és ipari szesznek borok kezelésére, vagy raktározására szolgáló helyiségbe való bevitelét vagy azoknak a jelzett helyiségekben való raktáron tartását tiltja. . 9. §. A Bt.-nek a bortartályok kötelező megjelölését szabályozó 16. §-át a jelen törvény 9. §-a némileg módosítja, amennyiben csajc a hordóknak és általában csak annak az edénynek minőség szerinti megjelölését teszi kötelezővé, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe (pohár, palack, kancsó stb.) kimérik, míg a Bt. 16. §-a értelmében nyilt palackokat is meg kellett jelölni s a megjelölés nemcsak a bor minőségére, vagy fajtájára, hanem annak származására is kiterjedt. Ezen módosítást a megjelölésre kötelezetteknek az ellenőrző közegek túl buzgalmából származó esetleges zaklatásaitól való megkímélése tette indokolttá és szükségessé. • 10. §. Ugyanezen okok tették szükségessé a Bt. 17. §-ának oly értelemben való módosítását, hogy a bortörvény kivonatát borkereskedők csak a pince, illetve raktárhelyiségükben, italmérők pedig csak a kimérő helyiségükben legyenek köte- < lesek kifüggeszteni. 11. §. A Bt. 19. §-át törölni kellett, mert a mustnak a besürítése lényegében nem más, mint a mustban lévő cukornak minden idegen alkatrész hozzáadása nélkül való koncentrálása. Ez a folyamat a besűrített mustnál mesterséges, a szőlő aszúsodása esetén pedig természetes úton megy végbe, tehát lényegileg mindkettő azonos folyamat. Tekintettel arra, hogy a Bt. rendelkezései értelmében tokajhegyalj ai borvidéken termett mustokat amúgy is csak tokaj hegyalj ai borvidéken termett besűrített musttal, vagy szárított szőlővel szabad javítani, nincs indoka annak, hogy a tokaj hegyalj ai borvidéken a must besürítése, illetve a besűrített musttal való javítás továbbra is engedélyhez köttessék. 1-S. §.. Minthogy a tokaj hegy alj ai borok szesztartalmának borpárlat hozzáadásával történő emelésénél a cél nem a szesztartalomnak önmagáért való emelése, hanem ezen szeszezés csak eszköz arra, hogy a tokaj hegyalj ai borokat jellemző magasabb cukortartalom állandó maradhasson s ezáltal ezen borok nagyobb fokú természetes édessége megőriztessék, tartóssága biztosíttassék, a palackérettsége rögzíttessék, a Bt. 20. §-a a szeszezés céljának megjelölése miat^ új szövegezést nyert. . 13. §. A Bt.-nek a tokaj hegyalj ai borok különös védelmét szabályozó 23. §-át, a jelen törvény 13. §-a részben kiegészíti, részben módosítja. A kiegészítésre főleg azért volt szükség, hogy a tokaji pecsenye, szamorodni és aszú borok minőségének hivatalos osztályozása elrendelhető, legyen. Tokaji aszú borok alatt ugyanis az egész világon mindenki édes, testes, úgynevezett likorszerű bort ért. Az utolsó évtizedben, azonban a tokaji aszú borok 16*