Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-633. Törvényjavaslat a trianoni szerződés következtében megosztott önkormányzati testületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről
633. szám. 103 osztott önkormányzati testületrészek általában megtartják mindazokat az ingóságokat,, amelyeknek eddig is birtokában voltak. Az önkormányzati testületek pénzintézeti tartozásának megosztását részben már az egyezmény rendezi, részben a végrehajtás során fog részletes megoldást nyerni. Még az egyezmény megkötése előtt a Tompa, Csikéria és Kelebia községek határában fekvő birtokra vonatkozóan az 1923 : XXXV. t.-c. 10. §-a a belügyminisztert fölhatalmazta arra, hogy azt kezelje. A légrádi birtok pedig az 1886 : XXII. t.-c. 117. §-a alapján zárgondnoki kezelésben volt. A kormánynak a kárpótlások arányos elosztására vonatkozó szándékával összhangzóan, az 1928. év első napjával együttes központi kezelésbe vettem az orosi, a tompái és a légrádi birtokokat, feloszlattam azt a helyi kezelőbizottságot, amely addig a tompái birtokot a főispánnak, mint a „közvagyon"" kormánybiztosának elnöklete alatt addig kezelte és megszüntettem a légrádi birtok zárgondnoki kezelését. Mind a három birtok ügyeinek egységes és összhangzó intézésére a vezetésem alatt álló minisztériumban kisszámú tagokból kiló intéző bizottságot alakítottam, mert a tapasztalatok arra mutattak, hogy az e birtokok kezelésével, illetve felügyeletével járó gazdasági, pénzügyi, jogi és egyéb természetű tennivalók gyorsabb, rugalmasabb és gyakorlatibb eljárást követelnek, mint aminőt az osztályok keretében végezni lehet. Az e határon érdekelt önkormányzati testületek kárpótlásának mértékére vonatkozóan, amiről ez az egyezmény nem rendelkezik, ugyanolyan becslést és kiszámítást szándékozom irányadónak venni, mint a román viszonylatban, mert azt itt is a méltányossági tekinteteknek megfelelőnek ' találom. Ott, ahol azt a megosztott területű Önkormányzat létérdeke megkívánta : az újonnan alakult és semmiféle törzsvagyonnal nem rendelkező községek számára, — ugyancsak ideiglenes jelleggel, — már intézkedtem is. így természetben kiadtam Tompa községnek 2.030, Kelebiának 1.119, Csikériának 1.014, összesen 4.164 kat. holdat. Ezenkívül ugyancsak az egyesített vagyon terhére Tompa község részére községházat építtettem, jegyzői lakot vásároltam, templomot renováltattam, Kelebia község részére községházát, jegyzői lakot vásároltam, templomot és plébániát építtettem, Csikéria község részére községházát építtettem, jegyzői lak számára telket vásároltam, templomot és plébániát építtettem összesen mintegy 600.000 P költséggel. A megmaradó birtokok értékét és jövedelmét megfelelő intézkedésekkel szándékozom emelni, hogy, — mint az az orosi birtoknál sikerült, — az elérendő többletekből az önkormányzati testületek kárpótlását lehetőén teljes összegében fedezni tudjam. Az egyezmények következtében azt az új, még elő nem fordult helyzetet kellett szabályozni, hogy egyes önkormányzati testületek meghatározott célú, de egyelőre meg nem állapítható arányban, együttes vagyon tulajdonába jutottak. A helyzet tisztázására irányuló intézkedések sürgős természetűek voltak, mert a halasztással az átvett vagyonok jövedelmezősége, sőt értéke olyan jelentős csorbát szenvedhetett volna, ami miatt voltaképeni rendeltetését : a kellő kárpótlás szolgáltatását, nem tudta volna teljesíteni. A sürgősséggel szemben jogszabályok vagy kialakult joggyakorlat hiányában, a halaszthatatlan természetű intézkedések irányelveit a kormány* minisztertanácsi határozatokkal állapította meg és az ezeknek megfelelő intézkedéseket a belügyminiszter tette meg. Ez az irányítás és ezek az intézkedések a gyakorlatban minden irányban beváltak. A megosztott területű önkormányzati. testületek az egyezmények megkötése révén, a kormány gondosságából, egyáltalán nem várt, méreteiben éppen nem remélt vagyonhoz, illetve jövedelemhez jutottak. A kormánynak abból az állásfoglalásából, hogy a kárpótlást aránylagosan kell elosztani, a tartozásban
