Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

86 592. szám. nek, — a községi alkalmazottakra vonatkozólag — az 1886 : XXII. t.-c. 90 — 108. §-ainak rendelkezései léptek. A közigazgatási bizottság fegyelmi jogköre a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatnak, illetőleg (községi alkalmazottakkal szemben) a fegyelmi eljárásnak elrendelésében, a vizsgálatnak teljesítésében és vagy első, vagy felsőbb fokon való határozásban áll. A javaslat 65 — 85. §-ai a közigazgatási bizottságnak ezt a hatáskörét is lényegében érintetlenül kívánja hagyni. Végül a harmadik nemű feladatköre a közigazgatási bizottságnak a felebbviteli jogkör, amelyhez több ügyben az elsöfokon való eljárás is csatlakozik. A közigazgatási bizottság felebbviteli jogkörét általánosságban az 1876: VI. t.-c. 56—61. §-ai és az 1886 : XXII. t.-c. 25. §-ának második bekezdése szabályozzák. Elvként meg van ezekben állapítva, hogy a községnek vagy az alispánnak egyesek konkrét ügyeiben hozott határozatai, továbbá a községi igazoló választmánynak a határozatai, végül a községi és a törvényhatósági adó egyéni kivetése ellen irányuló felebbezések a közigazgatási bizottsághoz intézendők és ezeken kívül mindazok, amelyeket külön törvény utal oda. Már pedig alig van törvényünk, amely első- vagy felsőbbfokú feladatkört ne juttatott volna a közigazgatási bizottságnak. Az alábbiakban nem kimerítően ugyan, de a jelentősebb ügyeket felsorolom, amelyekben a közigazgatási bizottság elsőfokon intézkedik, így: A) a belügyi igazgatás körében: 1. felosztja a több községből álló anyakönyvi kerületben az egyes községek közt a dologi kiadásokat (1894 : XXXIII. t.-c. 3. §.) (II. f. a közigazgatási bíróság, 1896 : XXVI. t.-c. 31. §.) ; 2. dönt a területén lévő községi, rt. városi vagy törvényhatósági árvaszékek közt az illetékességi vita kérdésében (II. f. belügyminiszter) (1877 : XX. t.-c. 202. és 203. _§§.) ; 3. megállapítja a közös közgyám (körgyám) lakóhelyét (II. f. belügyminiszter) (1877: XX. t.-c. 173. §.); 4. megállapítja a közös közgyám (körgyám) költségeihez járulás arányát (1877 : XX. t.-c 173. §.); II. f. a közigazgatási bíróság (1896 : XXVI. t.-c. 30. §.); 5. átruházza a gyámhatóságot a hatósága alá tartozó gyámhatóságok másikára (1877 : XX. t.-c. 203. §); 6. bűnügyi vizsgálat okából felfüggesztheti a községi előjáróság tagjait (1886 :XXII. t.-c. 107. §.); B) a földmívelésügyi igazgatás körében: I. Erdészeti ügyekben 7. határoz véderdőkben és futóhotnokon álló erdőkben a legeltetés kérdésében (IL f. a földmívelési miniszter (1879 : XXXI. t.-c. 7. ós 27. §§.) ; 8. határoz a rovarkárok megakadályozása céljából szükséges nagyobb munkálatok költségeinek az erdőtulajdonosok közt való arányos megosztása kérdésében (1879 : XXXI. t.-c. 15. §.) (II. f. a közig, bíróság, 1896 : XXVI. t.-c. 73. §1.); 9. határoz egyes állami, törvényhatósági stb. erdőkre vonatkozóan a gazdasági üzemterv mellőzhetése kórdósében (II. f. földmívelésügyi miniszter, 1879: XXXI. t.-c. 19. §.);