Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 78 tagokat illetőleg az indokolás általános részében már volt szerencsém bővebben ismertetni. A legtöbb adótfizető választók névjegyzékét azért kell a községek, illetőleg a városi adóhivatalok kimutatásai alapján összeállítani, mert az állami adóhivatalok ma már nem rendelkeznek a szükséges nyilvántartásokkal. A névjegyzék összeállításánál figyelembe veendő adónemeket, illetőleg a javaslat nem jelent változást az eddigi állapottal szemben. A kétszeres adószámítás kedvezményét szűkebb korlátok közé szorítja a (Ö) bekezdés. Ez a megszorítás azt célozza, hogy tényleg csak azok élhessenek ezzel a kedvezménnyel, akik magasabb elméleti képesítésük révén a kivételes elbánásra teljes joggal igényt tarthatnak. A kétszeres adószámítás kedvezményének a vitézi rend tagjaira való kiterjesztését nem szükséges indokolni azok előtt, akik értéke szerint méltatják ennek a hazafias intézménynek a nemzet jövője szempontjából való fontosságát. A vitézi rend tagjai bizonyára hasznos és értékes tagjai lesznek a kéts2eres adószámítás kedvezményének révén a virilis választók kategóriájának. Az adó kétszeres számítására való jogosultságot ezentúl mindaddig nem kell újra igazolni, amíg azt kellő alapon meg nem támadták. Ez a rendelkezés úgy az érdekelteket, mint hatóságokat felesleges munkától kíméli meg. Az ideiglenes adómentesség és az adóhátralék űem érinti a legtöbb adófizetésen alapuló jogot. Ez a rendelkezés azért indokolt, mert ha az említett jogot az adók tényleges befizetésétől tennők függővé, ez a virilis névjegyzék folytonos módosítását tehetné szükségessé, aminek pedig semmi értelme sem volna. A legtöbb adótfizetők névjegyzéke ellen felszólalás adható be az igazoló választmányhoz, amelynek határozata ellen bírósági panasznak van helye. Ez a rendelkezés annyiban tér el az eddigi állapottól, hogy a bíráló választmány mint jogorvoslati fórum kiesik, ami a fellebbezési fórumok korlátozásának követelménye s az ügyek gyorsabb elintézését célozza. A 11. §-hoz. Annak indokait, hogy a legtöbb adót fizető tagokat miért választják a legtöbb adótfizetők maguk s nem az összes választók, az indokolás általános részében volt szerencsém ismertetni. A legtöbb adótfizető választóknak csoportokra való felosztása az aránytalanságok elkerülése végett célszerű, nehogy a megválasztott tagok esetleg túlnyomórészben a legmagasabb, illetve legalacsonyabb adótfizetők közül kerüljenek ki. . • Az egyes csoportok által választandó tagok számarányának megállapításánál az az irányelv vezetett, hogy a magasabb .értelmi színvonalon álló, higgadtabb, tárgyiíagosabb értékes elemnek a bizottságban szükséges mér. tékű képviseletét biztosítsam. A 12. §-hoz. A névjegyzéket azért kell három évenkint összeállítani, mert az összes választhatók közül választott bizottsági tagok felerésze három évenkint kilép. (14. §.) E §-nak többi rendelkezése a névjegyzék összeállítására, közszemlére tételére és az ellene beadható jogorvoslatokra vonatkozik. Ezek a rendelkezések magyarázatot nem igényelnek, s céljuk az, hogy a választóközönség részére, a névjegyzék összeállításával kapcsolatos sérelmek ellen kellő jogorvoslat biztosíttassék. A 13. §-hoz. Ahhoz a rendelkezéshez, hogy az összes választhatók köréből történő választás választókerületenként történik, indokolás nem szükséges. A választókerületeknek a járások és a megyei városok közigazgatási Képv. iromány. 1927—1932. XII. kötet. - 10 .