Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 71 tényleges besorozása, az eddigi tényleges állapottal szemben nem jelent változást, mert jogaik eddig is azonosak voltak a választott és virilis tagokéval. Azoknak a tagoknak a számát, akik törvényhatósági tisztviselői állásuknál fogva tagjai a bizottságnak, szintén leszállítottam s csak a magasabb vagy vezető állásban levő törvényhatósági tisztviselőket hagytam meg a tagok sorában. A jövőre nem lesznek tagjai a bizottságnak —többek között — az aljegyzők sem, akik azonban mint előadók természetesen továbbra is részt vesznek a közgyűlési tárgyalásokon. A 7. §-hoz. A törvényhatósági bizottságok taglétszámának a törve nyben való megállapítását illetőleg indokaimra már az általános részben rámutattam' Itt csupán azt kívánom még kifejteni, hogy a létszámot az egyes törvényhatóságokban úgy állapítottam meg, hogy vármegyékben mintegy 8u0, törvényhatósági jogú városokban mintegy. 600 lélekszám után essék egy-egy bizottsági tag. Annak, hogy ettől az aránytól'az A) mellékleten feltüntetett létszámoknál kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak — okát abban találjuk, hogy a 2. §. ( 2 ) bek., a 11. § (2) bek. és a 14. §. (3) bekezdésének végrehajthatóságára való tekintettel, a tagok számát vármegyékben 60-nal, törvényhatósági jogú városokban 36-tal osztható kerek számokban kellett megállapítani. Az érdekképviseletek által- küldendő tagoknak az egyes érdekcsoportokra eső számát az aránytalanságok elkerülése végett és az egyöntetűség kedvéért tartottam szükségesnek a törvényben megállapítani. A 4. §. (4) bekezdésére való tekintettel Abúj-Torna és Bács-Bodrog vármegyékben az ügyvédi, mérnöki és közjegyzői kamarák képviseletét mellőztem, miután ezekhez az érdekcsoportokhoz tartozóknak elenyészően csekély száma nem indokolja, hogy a többi érdekképviseleti csoport rovására ebben a két vármegyében képviselethez jussanak. A lakosság számának az idők folyamán beálló természetes változása indokolja azt a rendelkezést, amely felhatalmazza a belügyminisztert, hogy ít javaslatban megállapított taglétszámot a szükséghez képest rendelettel módosíthassa. A 8 §-hoz. Törvényhatósági választójoga mindenkinek lesz, aki a törvényhatóság területén az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve és hat év óta a törvényhatóság területén lakik. Ez a rendelkezés tehát teljesen azonos az 1886 : XXL t.-c. 31. §-ában foglaltakkal, «supán hat évi helybenlakás kikötése jelent változást. A törvényhatósági választójognak ilyen széles alapokra való fektetése a jogkiterjesztés szempontjából támasztható kívánalmakat kielégítheti. A hat évi helybenlakás feltételének kikötése feltétlenül szükséges, mert a törvényhatósággal a szorosabb érzelmi és érdekkapcsolatot csak a huzamosabb ottlakás teremtheti meg s csakis az biztosíthatja a törvényhatóság viszonyainak, érdekeinek és törekvéseinek oly mérvű ismeretét, ami a törvényhatósági bizottság megalakításában való részvételre alkalmassá minősít. A törvénvhatósági választójog gyakorlására nézve azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyeket az 1925 : XXVI. t.-c. 8. §-a az országgyűlési képviselők választásánál a választójog gyakorlására megállapít. Ezen rendelkezés magyarázatot nem kíván. Törvényhatósági bizottsági taggá e §. szerint c^ak azt a férfit lehet megválasztani, akinek az (t) bek. értelmében választójoga van, ha 30 éves «lmult és állami vagy községi adót fizet. A passzív választójognak a nőkre való kiterjesztése nem volna indokolt,
