Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
58 592. szám. érfc pedig felelősségre is vonható, megnyugvással bízhatjuk reá az ügyek végérvény-es eldöntését. A megnyugvást fokozza az a rendelkezés, hogy azokban az ügyekben, amelyekben közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, a másodfokú határozat ellen is lehet közigazgatási bírósági panasszal élni. Kivéve ha a vitás készpénzkövetelés 100 pengőt nem .ér el, tehát kis jelentőségénél fogva nem érdemes arra, hogy azzal a közigazgatási bíróságot terheljük. Jogszabálysértés miatt a másodfokú határozat ellen is lehet — még pedig a vitás kérdés értékére való tekintet nélkül — felülvizsgálati kérelemmel élni a miniszterhez, illetőleg olyan ügyekben, amelyekben közigazgatási bírósági eljárásnak van helye, felülvizsgálati panasszal az említett bírósághoz. Ez útját kívánja vágni annak, hogy a jogszabályokkal szembehelyezkedő határozatok érvényre emelkedhessenek, és ezzel a törvényességbe vetett hit ós a hatóságok iránt a bizalom meginogjon. Ugyanezt a célt szolgálja ma az 1Ó01 : XX. t,-c. 3. §-a és az 1886 : XXI. t.-c. 10. §-a is. Annak pedig, hogy a felek a felülvizsgálati kérelemmel vagy panasszal vissza ne éljenek, a javaslat azzal kívánja elejét venni, hogy a nyilván alaptalan, vagy nyilván az ügy elintézésének elodázását célzó felülvizsgálati kérelemmel vagy panasszal élő felet a miniszter, illetőleg a közigazgatósági bíróság 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A javaslat a jogorvoslati határidőnek nyolc napra leszállítását tervezi, amivel az ügyeknek gyorsítását célozza. Az eddigi 15 napos határidő ugyanis általában indokolatlanul hosszúnak bizonyult. Viszont a nyolc nap bőségesen elég arra, hogy a közigazgatási katáiozattal meg nem elégedő fél a jogorvoslatának támogatására szolgáló érveket előterjessze, esetleg a még hiányzó adatokat megszerezze vagy összegyűjtse. A javaslat e részének további rendelkezései a hatósági fokozatokat állapítják meg, a jogorvoslati határidőket szállítják le, és a jogorvoslatokat korlátozzák a rendőri büntető bíráskodási ügyekre vonatkozólag szem előtt tartva ezeknek az ügj^eknek sajátszerűségét, és szabadságvesztésbüntetést is maguk után vonó következményeit. Vegyes rendelkezésekkel záródik ez a rész, Jelesül a hatáskör és illetékesség vizsgálatának <ís kifogásolásának, a közigazgatási szakszervek működésének, az alaptalan felülvizsgálati kérelmek (panaszok) bírságolásának, a jogorvoslatról való lemondásnak, egyes határozatok — fellebbvitelre tekintet nélkül való — végrehajthatóságának, végül a kihágási büntetés végrehajtása felfüggesztésének kérdéseire foglal magiban rendelkezéseket. III Az indokolás bevezetésében reámutattam arra, hogy a törvényjavaslat első része az Önkormányzati testületek újjászervezésével és a hatáskörök helyesebb megosztásával kívánja a korszerű haladás követelményeit kielégíteni. A második rész a hatósági fokozatok új megállapítása és a jogorvoslatok korlátozása út|án akarja eg} T szerűbbó, gyorsabbá tenni a közigazgatást Ezek a rendelkezések azonban csupán a kereteket adják meg a közigazgatási szervezet zavartalan működéséhez Az említett retormoknak csak akkor lesz igazán üdvös hatásuk, ha az újjászervezett önkormányzati testületek irányítására és a nagy felelősséggel járó, kiszélesedett hatáskörök betöltésére feladata magaslatán álló közigazgatási tisztviselői kart tudunk állítani. Elsősorban a vármegyékben kell erre különös gondot fordítanunk. Mert az ember életének minden mozzanatában találkozunk a közigazgatással, de ez a sűrű érintkezés legközvetlenebb a községben. A közigazgatás voltaképen itt jut közvetlen kapcsolatba az élettel. Ez a körülmény teszi kivé-
