Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

44 592. szám. (3) A fegyelmi választmánynak má­sodtokon hozott határozata ellen csak akkor van helye további fellebbezés­nek a fegyelmi bírósághoz, ha a má­sodfokú határozat szolgálattól fel­mentés-, vagy hivatalvesztés-büntetést állapított meg. Jogszabálysértés oká­ból azonban felülvizsgálati kórelem­mel lehet élni. (à) A fegyelmi határozatot a tiszt­viselő terhére akkor is meg lehet vál­toztatni, ha az ellen egyedül ő élt fellebbezéssel. (5) A fegyelmi ügyben hozott ér­demleges határozat — jogerőre emel­kedése után — csak újra Felvételi kórelemmel támadható meg és a jog­erős fegyelmi határozatnak felül­vizsgálására a m. kir. közigazgatási bíróság illetményigónyek címén sem jogosult. (ß) A fellebbviteli határidő nyolc nap, amelyet a fegyelmi határozat kihir­detését, illetőleg kézbesítését követő naptól kell számítani. (7) Ha a határozat kihirdetése vagy kézbesítése bármilyen okból nem si­került, a 72. §. (3) bekezdése szerint kell eljárni. 82. §. À fegyelmi büntetés erkölcsi hatálya. (1) A jogerőre emelkedett fegj^elmi büntetést a tisztviselő személyi táblá­zatába be kell jegyezni. (2) A pénzbüntetés erkölcsi hatálya két, az előlépés elvonásának erkölcsi hatálya három évre terjed, és annak megszűntét a tiszviselő személyi táb­lázatában fel kell jegyezni. (3) Amíg a fegyelmi büntetés er­kölcsi hatálya tart, a tisztviselő ju­tái ómban nem részesíthető. (4) A szolgálattól fegyelmi határo­zattal felmentett tisztviselő csak a minisztertanács engedélyével alkal­mazható újra. A fegyelmi úton hi­vatalvesztéssel büntetett tisztviselő egyáltalában nem alkalmazható többé a közszolgálatban. 83. §. Elévülés. (1) Az" elévülés kizárja a fegyelmi eljárás megindítását a cselekmény elkövetésétől, vagy a mulasztástól számított három év alatt. Ha azon­ban a fegyelmi vétség olyan súlyos, hogy szolgálattól felmentés-, vagy hivatal vesztésbüntetést vonhat maga után : tíz év alatt. (2) Ha a fegyelmi vétség valamely büntetőtörvénybe is ütközik, az el­évülés időtartama nem lehet rövidebb annál, mint aminőt a büntetőtörvény az illető bűncselekményre megállapít. (3) A fegyelmi elj aras bármikor megindítható olyan bűncselekmény miatt, amelyet a tisztviselő 24. élet­évének betöltése után nyereségvágy­ból, vagy aljas indokból követett el. Ez a rendelkezés irányadó arra a tisztviselőre is, akit az 1921:111. t.-c. 1—8. §-ába ütköző bűncselek­mények valamelyike miatt ítélnek el. (4) Az elévülést félbeszakítja a fegyelmi vagy a felügyelőhatóságok valamelyikének a fegyelmi vétség miatt a terhelt tisztviselő ellen irá­nyuló határozata vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdődik. (5) Az elévülés kizárja a fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi büntetést megállapító határozat jog­erőre emelkedésétől számított három év alatt. A szolgálattól felmentés-, vagy hivatal vesztésbüntetés végre­hajthatósága azonban nem évül el. 84. §. Eljárás bűncselekmény esetében. (1) Ha a fegyelmi eljárást olyan cselekmény vagy mulasztás miatt rendelték el, amely valamely hiva­talból üldözendő bűncselekmény tény­álladékát is kimeríteni látszik, a fe­gyelmi ügyben eljáró hatóság köteles erről a kir. ügyészséget vagy járás­bíróságot — a bűnvádi eljárás meg­indításához szükséges adatok közlése mellett — azonnal értesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom