Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 41 75. §. Hatáskör. (i) Fegyelmi hatóságként jár el; 1. elsőfokon: a) — a kis- és nagyközségi vezetőjegyző (körjegyző) kivételével — a többi községi alkalmazottnak, továbbá — a polgármester, a főjegyző és a tanácsosok kivételével — a megyei város tisztviselőinek, valamint a vármegye kezelő tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben az alispán, a törvényhatósági város kezelőtisztviselőinek fegyelmi ügyeiben a polgármester; b) a községi vezbtő jegyző (körjegyző), a megyei város polgármestere, főjegyzője és tanácsosai, továbbá az a) pont alatt nem említett törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a közig, bizottság fegyelmi választmánya ; 2. másodfokon: a) a törvényhatóság első tisztviselője által -elsőfokon elbírált fegyelmi ügyekben a közig, bizottság fegyelmi választmánya ; b) a fegyelmi választmány által elsőfokon elbírált fegyelmi ügyekben a fegyelmi bíróság ; 3. harmadfokon: a megengedett esetekben a fegyelmi bíróság. (2) Ha több tisztviselő együtt követett el valamely fegyelmi vétséget, és némelyikük a törvényhatóság első tisztviselőjének, másikuk pedig a fegyelmi választmánynak elsőfokú fegyelmi hatásköre alá tartozik, valamennyi fölött a fegyelmi választmány hivatott elsőfokon határozni 76. §. Illetékesség. Delegálás. (1) Fegyelmi ügyekben az eljárásra az az elsőfokú fegyelmi hatóság illetékes, amelynek területén a terhelt tisztviselő a fegyelmi eljárás elrendelése idejében tényleges szolgálatot teljesített. (2) Ha több tisztviselő közös fegyelmi ügyében több fegyelmi hatóság volna illetékes, a tényleges Képv. iromány. 1927—1932. XII. kötet. szolgálatban álló tisztviselők bármelyikére illetékes az a fegyelmi hatóság, amelynek hatásköre az eljárás alatt álló tisztviselők mindenikére kiterjed, jogosult az eljárásra, és amelyik a többit megelőzte, az az egész eljárás lefolytatására illetékes marad. (3) Nyugdíjas vagy elhalt tisztviselő fegyelmi ügyében az eljárásra, ha a belügyminiszter más fegyelmi hatóságot nem jelöl ki, az a fegyelmi hatóság illetékes, amelynek területén a terhelt tisztviselő legutoljára teljesített tényleges szolgálatot. (4) A fegyelmi hatóságok illetékes sógi összeütközése kérdésében a belügyminiszter végérvényesen dönt, (5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő, vagy közös fegyelmi ügyben azok valamelyike a fegyelmi hatóság egy vagy több tagjával olyan viszonyban (rokonság, sógorság, per, ellenségeskedés stb.) áll, amely okból elfogulatlan és tárgyilagos fegyelmi határozat hozatala veszély ezét tnek látszik, az érdekelt felek valamelyikének kérelmére, vagy hivatalos előterjesztés alapján a belügyminiszter más hasonló rangú fegyelmi hatóságot jelölhet ki. (e) Ha a fegyelmi eljárást a törvényhatóság első tisztviselője ós helyettese ellen, * vagy azok bármelyike ellen is elrendelték, a belügyminiszter az eljárás lefolytatására mindig más törvényhatóság fegyelmi választmányát jelöli ki. (7) A belügyminiszternek más fegyelmi hatóságot kijelölő határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 77. §. Á fegyelmi hatóságok szervezete. (1) A törvényhatóság első tisztviselője egyéni hatóságként jár el. (2) A közigazg. bizottság fegyelmi választmánya az 1876: VI. t.-c. 62. és 54. §-ának rendelkezései szerint alakul ós működik. (3). A fegyelmi bíróságnak elnöke : a belügyminiszter, akadályoztatása 6