Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 31 (2) Az 56. §-ban megkívánt gya­korlati vizsga alól mentesek azok, akik a jelen törvény hatálybalépte idejében a IX-ik vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott közigazga­tási fogalmazási állást töltenek be, vagy akiket a jelen törvény hatályba­lépte napjától számított egy év alatt ilyen állasra tényleg alkalmaznak. 58. §. A vármegyei és városi tisztviselők alkalmazása. (1) A törvényhatósági főorvost, le­véltárost és allevéltárost, a járási orvosokat, a városi számvevőket ós a vármegyei kezelőszemélyzet tagjait a főispán élethossziglan nevezi ki. (2) A törvényhatóság első tiszt­viselőiét (alispán, polgármester) a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a megyei város polgármesterét pedig a képviselőtestület hat évre vá­lasztja. (3) A közigazgatási gyakornokot — országos pályázat alapján — a bel­ügyminiszter nevezi ki, és állásában csak legalább két évi kifogástalan szolgálat után erősítheti meg, addig, a közigazgatási gyakornok ideiglenes alkalmazott és őt a belügyminiszter szolgálatától bármikor felmentheti. (4) A közigazgatási gyakornokot a belügyminiszter osztja be szolgálat­tételre valamely törvényhatósághoz, és más törvényhatóságba bármikor áthelyezheti. (5) A vármegyéknek, a törvényha­tósági jogú és a megyei városoknak az (1)—(3) bekezdésben nem említett többi tisztviselőjét a törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetőleg a képviselőtestület életfogytiglan vá­lasztja. (ß) A választásra az 1886: XXI. t.-c. 82—87., illetőleg az 1886: XXII t.-c. 68., 72., 73., .77—81. és 85. §-ainak rendelkezései irányadók. (7) A jelen törvény hatálybaléptótől számított hat hónap alatt a vár­megyékben, a törvényhatósági jogú és a megyei városokban általános tiszt­újítást kell tartani. (s) A helyettesítés útján alkalma­zott azokat a Magyarországtól elcsa­tolt területről átjött tisztviselőket, akiket az általános tisztújítás alkal­mával nem választanak meg, annak a törvényhatóságnak a terhére kell nyugdíjazni, amelynél helyettesített minőségben legutóbb teljesítettek szol­gálatot. 59. §. A vármegyei tisztviselők fizetési osztályokba sorozása. (1) A vármegyei tisztviselők az alább megjelölt fizetési osztályokba soroztatnak, és az alább megjelölt módon lépnek elő a magasabb fize­tési osztályokba. (2) Az alispán szolgálatát a VI. fizetési osztályban kezdi, és három évi alispáni szolgálat «tán az V. fize­tési osztályba lép elő. Korábban is azV. fizetési osztályba lép" elő az az alispán, aki a VI. fizetési osztályban bármilyen állásban összesen hat évet már eltöltött. (3) A vármegyei főjegyző, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnök szol­gálatát a VII. fizetési osztályban kezdi, és ebben a fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a VI. fizetési osztályba léptethető elő. (4) A főszolgabíró szolgálatát a VII. fizetési osztályban kezdi, és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szolgálat utáu a VI. fizetési osz­tályba léptethető elő. (5) A vármegyei törvényhatósági főorvos, másodfőjegyző és árvaszéki ülnök szolgálatát a VIII. fizetési osz­tályban kezdi, és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szol­gálat után a VII. fizetési osztályba léptethető elő (e) A vármegyei alügyész, aljegyző, szolgabíró és a járási tiszti orvos szolgálatát a IX. fizetési osztályban kezdi, és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba léptethető elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom