Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 17 póttag választhatóságát hivatalból is megvizsgálja. Az igazoló választ­mány a fellebbezések felett és a meg nem támadott választások (kikülde­tések) érvényessége kérdésében to­vábbi 15 nap alatt határoz. (3) Az igazoló választmány vég­határozata ellen 15 nap alatt panasz­nak van helye a közigazgatási bíró­sághoz, amely soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt. (4) A fellebbezés és panasz joga a törvényhatóság tiszti ügyészét is megilleti. A tiszti ügyész a fellebbe­zést, illetőleg a panaszt nem vonhatja vissza. (5) Ha az igazoló választmány, vagy a közigazgatási bíróság a vá­lasztást megsemmisíti, a szükséges új választást a közgyűlés rendeli el. (ô) Ha csak egyes tag választását semmisítették meg, tagsági helyét megüresedettnek kell tekinteni, és pót­tagot kell behívni. (7) Az a törvényhatósági bizottsági tag, akinek választását megtámad­ták, tagsági jogait mindaddig gyako­rolja, amíg megválasztását jogerő­sen meg nem semmisítették. 18. §. A bizottsági tagság meg­szűnése. (1) Amely törvényhatósági bizott­sági tagra a 9. §-ban megállapított kizáró okok vagy összeférhetetlenségi esetek valamelyike beáll, az meg­szűnik tagja lenni a törvényhatósági bizottságnak. Akinek törvényhatósági bizottsági tagsága ; bármely okból megszűnt, megszűnik tagja lenni min­den olyan bizottságnak, választmány­nak és küldöttségnek, amelyben tör­vényhatósági bizottsági tagként fog­lal helyet. (2) Az összeférhetetlenség és a kizáró ok fennállását a héttagú összeférhetetlenségi állandó bizottság állapítja meg végérvényesen. Ezt a bizottságot a főispán által három óven­kint kijelölt negyven bizottsági tag Képv. iromány. 1927—1932. XII. kötet. közül a közgyűlés elnöke sorshúzás útján alakítja meg. (3) Az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökét és jegyzőjét tagjai közül, titkos szavazással maga választja. (4) A bizottsági tagság megszűné­sének jogerős kimondásáig az illető bizottsági tag tagsági jogait gya­korolja. 19. §. á. törvényhatósági bizottság hatásköre. (1) A törvényhatósági bizottság ha­tásköre a törvényhatóság területét, szervezetét és gazdaságát érintő és általában azok ra a kérdésekre terjed ki, amelyekben a törvényhatóság állás­foglalását vagy irányító akaratát kell kifejezésre juttatni. (2) Ehhez képest a törvényható­sági bizottság: 1. gyakorolj a a politikai, levele­zési, felírási jogot, a közigazgatási bírósági panaszjogot (1907 : LX. t.-c), ós a fegyelmi jogkört ; 2 alkotja a törvényhatósági sza­bályrendeleteket ; 3. határoz a területét érintő kér­désekben ; 4. beiktat] a a főispánt s tőle az esküt kiveszi; 5. határoz a felfüggesztett alispán, illetőleg polgármester helyettesítése kérdésében; 6. határoz a szervezetével kapcso­latos kérdésekben ; 7. választja a törvényhatóság tisz­viselőit, a bizottságok ós választmá­nyok választás alá eső tagjait, és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képvise­letében választás útján kell kikül­deni; 8. irányítja saját gazdasági ter­mészetű ügyeit, megállapítja a költ­ségvetést, jóváhagyja a zárszámadást, határoz vármegyékben 30.000 pengő, törvényhatósági jogú városokban 50.000 pengő értéket meghaladó vagyonszerzés, elidegenítés, vagy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom