Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. lô 1 armadik csoportba tartozók választ­ják maguk közül. (3) Az (1) bekezdés értelmében cso­portonkint összeállított névjegyzékbe felvett minden választó a (2) bekez­désben az illető csoportra megállapí­tott számú tagra és póttagra sza­vaz. Ha valaki a megengedett szám­nál több személyre szavaz, nem sza­bad figyelembe venni azt a sza­vazatot, amely a névsor végén feles számú személyre esett, továbbá azt a szavazatot sem, amelyet olyan személyre adtak le, aki az illető cso­port névjegyzékében nem fordul elő. 12. §. Az összes választók név­jegyzéke. (1) A törvényhatósági választók névjegyzékét az igazoló választmány három évenkint, a választás évében május hó 3 l-ig állítja össze. (2) A névjegyzék összeállításának alapjául az országgyűlési képviselő­választóknak az összeállítás évére érvényes névjegyzéke szolgál. (3) Az igazoló választmány a tör­vényhatósági választók névjegyzékét június hó 1-től június hó 15-ig köz­szemlére teszi ki, amely idő alatt az ellen az igazoló választmányhoz felszólalásnak, az erre hozott végha­tározat ellen pedig a határozat kéz­besítésétől számított tizenöt nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasz­nak van helye. (4) A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szó­lalhat fel. A felszólalást elutasító vég­határozat ellen csak a felszólaló, az annak helyt apó véghatározat ellen pedig csak a kihagyott fél, és ha a felszólalás alapján valakit felvettek a névjegyzékbe, a felvétel ellen bár­melyik választó élhet panasszal -a közigazgatási bírósághoz. (5) A jogosulatlan felvétel ellen irányuló felszólalás és közigazgatást bírósági panasz csak arra alapítható, hogy a megtámadott neve nincs benne az országgyűlési kép viselő választók névjegyzékében, vagy nem lakik hat év óta helyben ; a jogosulatlan ki­hagyás ellen irányuló felszólalás és közigazgatási bírósági panasz pedig csak arra alapítható, hogy a kiha­gyott neve az országgyűlési képvi­selőválasztók névjegyzékében benne vaD, és hat év óta helyben lakik. 13. §. Választás az összes választ­hatók közül. (1) A választás az összes választ­hatók köréből választókerületenkint történik. (2) Vármegyei törvényhatóságok­ban minden járás és minden megyei város külön választókerületet alkot. Városi törvényhatóságokban a vá­lasztókerületeket á törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy ^gy-egy választó­kerületben lehetőleg 1.000 választónál kevesebb, és 2.000 választónál több ne legyen. (3) minden választókerület annyi bizottsági tagot választ, amennyi a kerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyított ará­nya szerint a bizottsági 'tagoknak ebből a csoportjából a kerületre esik. (4) Az egyes választókerületekben választandó törvényhatósági bizott­sági tagok számát a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. A szabályrendeletben figyelmet kell fordítani arra, hogy a 14. §. rendelkezései érvényre juthassanak. (5) A szavazás szavazókörönkint történik. A szavazóköröket á törvény­hatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. (e) Ha olyant választottak meg, aki más címen is tagja volna a tör­vényhatósági bizottságnak: az az összes választóktól nyert megbízást tartja meg, kivéve az örökös tagokat, akik mindig ezen a címen tagok. (7) A választási eljárás részletes szabályait a belügyminiszter rende­lettel állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom