Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 129 jeszkedhetik túl, hanem csak következménye annak, hogy a magánjogi igény fölött a jogosült fél szabadon rendelkezhetik, ellenben a közjogok kívül esnek a, magán fél rendelkezési jogkörén, és ezekben egyedül a közérdek követelményei az irányadók. Már az 1901 : XX. t.-c. 10. §-a kifejezetten a vitás közigazgatási kérdések közé sorozza a fegyelmi ügyeket, amiből következik hogy jogerős eldöntésük az »ítélt dolog« jogállapotát teremti meg, tehát a jogerős fegyelmi határozat egyedül újrafelvételi kérelemmel támadható meg. Ezt állapítja meg kifejezetten a 81. §. (5) bekezdése. A 81. §. (fi) bekezdése a fellebbviteli határidő tartamát és kezdetének időpontját az általános szabálynak megfelelően, tehát szinte fölöslegesen, és csak a kétség kizárása érdekében állapítja meg. Végül a (7) bekezdés a terhelt tisztviselő érdekét kívánja biztosítani azzal, hogy a határozat kihirdetésének vagy kézbesítésének nem sikerülte -esetére gondnok rendeléséről gondoskodik. A 82. §-hoz. A javaslat 82. § a a fegyelmi büntetés erkölcsi hatályáról rendelkezik, és mindenekelőtt azt rendeli el, hogy azt a tisztviselő személyi táblázatába fel kell jegyezni A (2) bekezdés a pénzbüntetés erkölcsi hatályát két, az előlépés elvonásának erkölcsi hatását pedig 3 évben állapítja meg, amelynek eltelte után ÍIZ erkölcsi hatály megszűntét a személyi táblázatban szintén fel kell jegyezni, aminek megtörténtével a feljegyzést, valamint a büntetést is nem létezőnek kell tekinteni, de azt sem törölni, sem a személyi táblázatot akként megújítani, hogy a fegyelmi és rendbüntetések abból kihagyassanak, nem lehei. Minthogy a (2) bekezdés csak a pénzbüntetés, és az előléptetés elvonása tekintetében rendelkezik az erkölcsi hatály időtartamáról, ebből következik, hogy a dorgáláshoz, amelyet különben szintén fel kell a személyi táblázatban jegyezni, erkölcsi hatály nem fűződik. A fegyelmi büntetéshez fűződő erköcsi hatály a 82. §. (3) bekezdése szerint abban áll, hogy annak tartama alatt a tisztviselőt nem lehet jutalomban részesíteni, — a (4) bekezdés szerint pedig abban is, hogy a szolgálattól fegyelmi határozattal felmentett tisztviselőt csak a minisztertanács engególyóvel lehet újra alkalmazni, a hivatalvesztés-büntetéssel büntetett tisztviselő pedig egyáltalában nem alkalmazható többé. A hivatalvesztésre itélt állami tisztviselő újra alkalmazásához — a Pénzügyi Szolgálati Szabályok 11. ü-a szerint — a király engedélye szükséges. Az önkormányzati tisztviselőkről az 1886 : XXIII. t.-c. 14. és az 18s6. XXII. t.-c. 102. §-a intézkedik akként, hogy a hivatalvesztéssel büntetett törvényhatósági tisztviselő, valamint a községi alkalmazott a legközelebbi rendes tisztújítás előtt nem választható meg újra, és a másodízben hivatalvesztéssel büntetett elveszíti további szolgálati képességét; a községi jegyző (körjegyző) pedig ugyanabban a községben nem választható meg újra, és a másodízben elmozdított sehol A szolgálatból eltávolításra megállapított kétféle büntetéssel kapcsolatban a javaslat a szolgálattól fegyelmi úton felmentett tisztviselő újra alkalmazását a minisztertanács engedélyétől teszi függővé, amely mérlegelheti, megszünt-e az ok, amely a tisztviselő felmentését javalta vagy szükségessé tette ; — ellenben a súlyosan megtévelyedett és éppen ezért hivatalvesztéssel büntetett tisztviselő újra alkalmazásának lehetővé tételét nem tartja megengedhetőnek, mert kevés biztosíték Ígérkezik arra, hogy a gyenge jellemű tisztviselő alkalomadtán nem követne-e el újabb visszaélést, Képv. iromány. 1927—1932. XII. kötet. 17