Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

o 592. szám. 93 hogy melyek ezek a külön alakulatok és -melyek azok a különös feladatok, amelyeket a javaslat nem kívánna érinteni, a jayaslat a viták eldöntését az illetékes miniszterre bízza, aki a vitás kérdésekben a minisztertanács hozzájárulásával fog dönteni, ami a jogegységet kívánja és fogja is biztosítani. Végül a 41. §. (4) bekezdése a fővárosi, közmunkák tanácsának hatáskörét érintetlenül hagyja, ami fővárosi közmunkák tanácsa különleges helyzetének és sajátos feladatkörének a következménye. A 42. §~lioz. A javaslat 42. §-a négyféle rendelkezést foglalt magában még pedig: 1. szabályként állapítja meg, hogy a feliebbvitel előterjesztésének határideje általában 8 nap; 2. felsorolja, hogy milyen esetekre vonatkozik ez az általános szabály; 3. szabályozza az igazolási kérelem előterjesztésének a határidejét ; végül 4. megállapítja, hogy a közigatási bírósági panasznak beadására törvényben megállapított határidők érintetlenül maradnak. 1. Általános szabályként állapítja meg a javaslat 42. §-ának (1) bekezdése, hogy a fellebb vitel előterjesztésének határideje 8 nap. Akként rendelkezik továbbá, hogy ez a határidő a kihirdetést és ha a határozatot kézbesítették: a kézbesítést követő naptól számít. A kézbesítést követő naptól számít a fellebbviteli határidő akkor is, ha a határozatot kihirdették és utóbb kézbesítették is. A mai 15 napos feiebb vi teli határidőnek 8 napra leszállítása a közigazgatási ügymenet gyorsabbá tételét célozza ; azt a rendelkezést pedig, hogy ha az élőszóval kihirdetett határozatot utóbb kézbesítették is, az ellen a kézbesítést követő naptól számított 8 nap alatt lehet fellebbvitellel élni, az teszi indokolttá, hogy az olyan ügyben, amelyben a fél áz élőszóval kihirdetett határozatnak kézbesítését is kívánhatja, rendszerint olyan fontos érdekekről van szó, amelyeket a fél a fellebbvitellel csak akkor óvhat meg kellőképen, ha a határozatnak írásba foglalt pontos szövegét ismeri. Amig tehát ez az írott szöveg nincs birtokában, teljes megnyugvással nem terjesztheti elő felébbviteli érveit. Azzal tehát, hogy a határozat írásba foglalása késnék, a fél teljesen el is volna üthető attól, hogy jogait vagy érdekeit fellebb vitel útján sikeresen megvédhesse. Az ilyen eshetőség ellen nyújt biztosítékot a javaslatnak az a rendelkezése, hogy ilyenkor a fellebbviteli határidő a kézbesítéstől számít. Ez némi késedelmet okoz ugyan, de azt a jogbiztonság érdeke indokolja,, sőt meg is követeli. 2. A 42. §. (2) bekezdése azokat a kivételes eseteket sorolja fel, amelyeket a javaslat nem kíván érinteni, amelyekre tehát a 8 napi határidő nem terjed ki. Ezek a következők: . . . a) amikor a fellebbviteli határidő közszemléretétellel kapcsolatban van megállapítva; mert csak természetes, hogy amíg a közszemléretétel tart, addig a közszemléretett határozat ellen jogorvoslattal is lehet élni; — viszont a közszemléretótel céljából és természetéből következik, hogy annak megszűntével véget ér a jogorvoslati határidő is. Ettől egyes jogszabály eltérően is rendelkezhetik ;• így például az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 43. §-ának (1) bekezdése az ideiglenes névjegyzék ellen előterjesztett felszólalásokat ós észrevételeket eldöntő határozatoknak közszemléretételi határidejét augusztus 1-től 15-ig terjedő időben, — a 44. .§. (2) bekezdése pedig a közigazgatási bírósági panasz előterjesztésének határidejét augusztus 6-tól 20-ig terjedő határidőben állapítja meg, amiből kitetszik, hogy a határozatok közszemlére tótele már augusztus 15-ikóvel véget ér, a köz-