Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-565. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1928/29. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztendő jelentése

565. szám. 367 Az adatgyűjtés megbízhatóságának és az adatok pontos beszolgálta­tásának előmozdítása céljából az adatokat összeíró hatósági közegek statisz­tikai laponkint megállapított díjazásban részesülnek. D) Földbirtokmegterhelési statisztika. A földbirtokokra bekebelezett terhek legutoljára 1905-ben vonattak statisztikai megfigyelés alá. Ez a fel­vétel azonban csak a 100 kat. holdas és az ennél nagyobb földbirtokokra és azok terheire vonatkozott, a terhek változásai azonban annak idején nem kerültek összeírásra. A földbirtokokra főjelzálogként bekebelezett és előjegyzett terhek meg­állapítása céljából a földmívelésügyi miniszter úr és a mezőgazdasági érde­keltségek kívánságára a Központi Statisztikai Hivatal az országgyűlésnek tett előzetes bejelentésem alapján — a G) alatt említett adatgyűjtéssel egy­időben — 1928. évi február hó 29 én fennállott állapotról adatgyűjtést hajtott végre. A földbirtokokat terhelő adósságok pontos ismeretéhez fűződő érdekek nagy jelentőségére való tekintettel azonban szükséges, hogy a íöldbirtokokra nehezedő újabb terhekről is állandóan megbízható ós pontos kép álljon rendelkezésre. Ezért a Statisztikai Hivatal állandó adatgyűjtésévé kívánom tenni a földbirtokok teherforgalmi adatainak összeírására szolgáló statisztikai adatgyűjtést, amit most már nagyobb áldozatok nélkül lehetővé tesz a folyó évi február hó 29-én fennállott állapotnak megfelelően végrehajtott s fenn­tebb említett felvétel. A földbirtokok megterhelésére vonatkozó állandó adatgyűjtés a 2 és 3 sz. mintájú statisztikai lapokon fog történni, amelyeket a telekkönyvi hatóságok az újabb terheknek a telekkönyvi birtoklapokba való átvezetése, (2. sz.) illetve a megszűnt terheknek a birtoklapokról való törlése (3. sz.) alkalmával kötelesek kitölteni és negyedévenkint a Központi Statisztikai Hivatalnak beszolgáltatni. Mivel a telekkönyvi hatóságok többnyire csak hivatalos időn túl tudják az ebből az adatgyűjtésből származó munkát elvégezni, az adatokat összeíró telekkönyvi közegek tehertételenkint megállapított munkadíjban részesülnek. E) Tejüzemi statisztika. Különösen a városi élelmezés szempontjából fontos, hogy az újabban erősen szaporodó tejüzemek működéséről is pontos statisztikai adatok álljanak rendelkezésre. Ez okból a Statisztikai Hivatal a gyáripari statisztika kiegészítéseképen az üzemengedéllyel bíró tejüzemek 1926. évi működésére vonatkozó adatokat már begyűjtötte. Az első évi adat­gyűjtés alkalmával szerzett tapasztalatok alapján és az érdekeltségek kíván­ságainak figyelembevételével ennek az adatgyűjtésnek a felvételére szolgáló kérdőív megreformáltatott olykópen, hogy külön kérdőíven (1. 4. sz. melléklet) gyűjtetnek a tejgyüjtőtelepek és fölöző állomások adatai és külön részlete­sebb kérdőívek (1. 5. sz. melléklet) szolgálnak a tejfeldolgozó üzemek adatai­nak bejelentésére. F) Bányászati és kohászati statisztika. A bányászati és kohászati statisztikai adatgyűjtés mindössze az által módosult, hogy a bányavállalatok üzemi ós termelési viszonyai felvételére szolgáló kérdőív kiegészíttetett a vállalatba fektetett tőke nagyságára, a bányaműhöz adományozott bányatelek nagyságára és a kutatás céljára, valamint a bányaműhöz tartozó területen végzett kutatási munkálatok eredményének földtani mérések, vagy más megállapítások szerinti megközelítő mennyiségére vonatkozó kérdésekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom