Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-564. Törvényjavaslat a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről

332 561 sági óv végével és pedig a földön lévő termények szokásos betakarítása ntán az első és második .bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevételével a törvény alapján juttatásban részesíthető más olyan érdemes jelentkezőt helyezhet be ideiglenesen a birtokba, akiktől a föld okszerű megművelése és az ellenérték pontos megfizetése méltán várható. A községi elöljáróság erről az OFB.-nak azonnal jelentést és az ingatlan végleges elvonása és juttatása tekintetében egyúttal indokolt javaslatot köteles tenni. 7. §. Az ingatlant elidegenítő jogügyletek hatósági tudomásulvételére és az államot illető elővásárlási jogra nézve hatályban lévő rendelkezések a következő pontok szerint módosulnak : 1. Az ingatlant elidegenítő jogügylet tudomásulvétele kérdésében elsőfokon a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, másod- és végsőfokon a földmívelésügyi miniszter határoz. 2. Ha az 1920: XXXVI. t-c. 17. §-ának 4. pontjában megjelölt személy — ideértve a gazdasági középiskola elvégzése alapján képesített gazdát is, — már meglévő ingatlanát legfeljebb kétszáz kataszteri holdra egészíti ki, az ingatlant elidegenítő jogügyletet a hatóság köteles tudomásul venni, ha az állam elővásárlási jogának gyakorlását szükségesnek nem találja ós ha az elidegenítő szerződós színleges rendelkezéseket nem tartalmaz (14. §.). Minden más olyan esetben, amelyben az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helye van, az elidegenítőjogügylet tudomásulvételét közérdekből akkor is meg lehet tagadni, ha az állam -elővásárlási jogának gyakorlására szükség nincsen. Megtagadásának van helye különösen akkor, ha az elidegenítés következtében az ingatlan földmíves kezéről nem földmíves kezére kerülne ; — ha szám. életképes kisbirtok a helyes birtokmegoszlás rovására nagyobb birtokba olvadna be; — ha a jogügylet földmíves vagy hivatásos gazda szorult anyagi helyzetének kihasználásával jött létre; ha a nyomasztó gazdasági helyzet kihasználása vagy meg nem engedhető összevásárlás látszik fennforogni stb. — feltéve, hogy a jogügylet tudomásulvételének megtagadása az elidegenítő anyagi romlását nem okozza. 3. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának a jogügyletet tudomásul vevő vagy a jogügylet tudomásulvételét megtagadó határozata ellen fellebbezésnek (1920: XXXVI. t.-c. 25. §-a) minden esetben helye van. A jogügyletet tudomásulvevő határozat közlésétől tizenöt nap alatt közérdekbői fellebbezéssel élhet az ingatlan fekvése szerint illetékes község képviselőtestülete (város tanácsa) is. 4. Ha az elidegenített ingatlan területe — ideértve a 2. pont alá tartozó eseteket is — a szerző félnek már meglévő ingatlanával együtt kétszáz kataszteri holdat meg nem halad ugyan, de a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága vagy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség közérdekből szükségesnek tartja az elővásárlási jog gyakorlását vagy ha a földmívelésügyi miniszter erre felhívja, a gazdasági albizottság a jogügylet tudomásulvétele kérdésében a határozathozatalt mellőzi, egyúttal az iratokat véleményes jelentéssel az elővásárlási jog gyakorlása kórdósében döntés végett azonnal felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez és erről a feleket értesíti. Az érdekelt felek és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt a földmívelésügyi miniszterhez észrevételeket adhatnak be. 5. Ha az elidegenített ingatlan