Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 169 (2) Ha a biztosított halálát öngyil­kosság idézte elő, az elhalt után sem özvegyi, sem árvajáradékot meg­állapítani nem szabad. Kivételesen méltánylást érdemlő esetekben azon­ban az intézet a hátrahagyottak részére segélyt folyósíthat, mely nem haladhatja meg annak a járadék­nak az összegét, melyre a hátra­hagyott igényjogosult lenne, ha a biztosított halálát nem öngyilkosság idézte volna elő. VII. Fejezet. A szolgáltatásokra való igényjogosultság szünetelése és megszűnése, 72. §. Ha valaki e törvény rendel­kezései alapján egyidejűleg több járadékra lenne igényjogosult, az alacsonyabb járadékra való igénye a magasabb járadék tartama alatt szünetel. 73. §. Ha valaki e törvény és a betegségi és a baleseti kötelező biz­tosításról szóló 1927: XXI. t.-o. ren­delkezései alapján betegségi biztosí­tási táppénzre és e törvény rendel­kezései alapján folyósítható járadékra egyidejűleg lenne igényjogosult, beteg­ségi biztosítási táppónzélvezetének tartama alatt öregségi, rokkantsági vagy özvegyi járadékra való igény­jogosultsága szünetel. 74. §. (1) E törvény rendelkezései alapján járadékra igényjogosult egy hónapnál tovább tartó külföldi tar­tózkodása esetében járadékigénye kül­földi távollétének egy hónapot meg­haladó tartamára szünetel. (2) E szakasz első bekezdésének ren­delkezését alkalmazni nem lehet, ha az igényjogosult egy hónapnál hosszabb külföldi tartózkodását erőhatalmi kényszer okozta. (3) E szakasz második bekezdésének rendelkezését alkalmazni nem lehet, ha az igényjogosult jogerős bírói ítélettel megállapított szabadság­vesztésbüntetésének végrahajtása kö­vetkeztében tartózkodott egy hónap­nál hosszabb ideig külföldön. 75. §. (1) Ha e törvény rendelkezései alapján járadékra igényjogosult kül­külföldi honos utolsó járadékának fel­vételétől számított legalább egy év óta megszakítás nélkül külföl­dön tartózkodik, egy évi járadék­nak megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. (2) Ha a külföldi honos külföldre való távozásának napjától számított öt esztendőn belül az e szakasz első bekezdésében megállapított végkielé­gítésre igényt nem támaszt, az inté­zettel szemben minden joga meg­szűnik. (3) Ha e törvény alapján járadékban részesülő külföldi honos állandó tar­tózkodásra külföldre távozik, az e szakasz első bekezdésében megjelölt végkielégítés helyett járadékát tovább élvezheti, ha honossági állama a magyar honosokkal szemben viszonos eljárást követ, 76. §. (1) A jogerős bírói ítélettel megállapított szabadság vesztésbünte­tés végrehajtásának, vagy javítóneve­lésnek vagy a dologházban töltött időnek tartama alatt az e törvény rendelkezései alapján nyújtható jára­dékra való igényjogosultság szünetel. (2) E szakasz előbbi bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható, ha a szabadság vesztésbüntetés időtar­tama az egy hónapot nem haladja meg. (3) Kivételes esetekben a járadékot a szabadság vesztésbüntetés végrehaj­tásának időtartamára a büntetéssel sújtott egyén által szabadságvesztése előtt túlnyomólag saját keresményé­ből eltartott, a biztosított szabadság­vesztésének következtében nyomorgó, keresőképtelen hozzátartozóinak lehet kifizetni, ha ezek a járadékos halála esetében özvegyi vagy árvajáradékra igényjogosultak lennének. 77. §. (1) E törvény rendelkezései alapján járadékot élvező egyént kérel­mére vagy beleegyezésével az intézet Képv. iromány. 1927—1932. XI kötet. vi

Next

/
Oldalképek
Tartalom