Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-522. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c. 2. §-a alapján tett intézkedésekről
6 522. szám. 10°/o-ra, három esetben a már 50°/o-ra leszállított vám 25 °/o-ra mérsékeltetett. Mindezen vámkedvezményeket, illetve módosításokat — mint a fentebbi esetekben — különös gazdasági, főleg honi ipari termelési érdekek tették indokolttá. Ezen rendelet 2. §-a három tarifaszámnál megszünteti az 1925. évi 1., az 1925. évi 6.480. és az 1927. évi 1.550. M. E. sz. rendeletek vonatkozó intézkedéseit, minthogy azok az időközben életbeléptetett magyar-francia, illetőleg magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződések következtében amúgyis hatályukat vesztették. A rendelet 3 §-a a vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c 2. §-ának utolsó bekezdésében foglalt és az 1927. évi XV. t.-c. által meghosszabbított íelhatalmazás alapján három tarifaszámra nézve szövegmódosítást eszközöl. Ezek a szövegmódosítások részben azt célozták, hogy a vámkezelés egyszerűsbitessék, részben a tarifa szövegének hiányossága miatt mutatkozó következetlenségeket küszöbölik ki, részben pedig a tarifa szövegét a magyarcsehszlovák szerződésben szereplő szöveggel hozzák összhangzásba. A szóbanlevő kormányrendelet 4. §-a végül a többször említett 1924 : XXI. t.-c. 2. §-ának í. pontjában nyert felhatalmazás alapján, fontos termelési érdekékre való tekintettel à lovakra, valamint az árpára vonatkozó autonóm vámokat emeli, a bőrkesztyűkre vonatkozólag pedig az eddig érvényben volt autonóm rendelkezést — figyelemmel a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződésnek vonatkozó rendelkezésére — kettéosztja és akként módosítja,, hogy a szóbanforgó kormányrendelet által eszközölt emelés csak olyan bőr, kesztyűkre vonatkozik, amelyeket az említett szerződés nem érint. Az 1928. évi 230. M. E. sz. rendelet leginkább olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek a korábban kiadott hasonló kormányrendeleteknek egyesintézkedéseit módosítják, részben azért, mert azok a ténykörülmények, melyek alapján annak idején a rendeleti intézkedések kiadattak, megváltoztak^ részben pedig azért, mert azok az intézkedések a kereskedelmi szerződéseknek, vagy kormányrendeleteknek idevágó határozmányai folytán tárgytalanokká váltak. Vannak továbbá e rendeletben olyan kisebb jelentőségű szövege módosítások, melyek az illető vámtételek alkalmazásánál szerzett tapasztalatok szerint a vámkezelés helyességének biztosítása érdekében szükségesek. A vámtarifa tizenöt tételénél állapít meg — fontos nyersanyagokra —átmenetileg vámmérséklést, még pedig kilenc esetben az engedélyjegyes forgalom bau, két esetben a Budapesten való elvámoláshoz kötve és két esetben az általános forgalomban. Ezen vámmérséklések közül egynek, a bőrbe vagy pergamenbe kötött régi könyvekre vonatkozólag, nem gazdasági, hanem kulturális jelentősége van. Végül ez alkalommal számolok be a szóbanlevő felhatalmazás alapján 1928. évi 600. M. E. sz. a. kiadott kormányrendeletről. Ennek 1. §-a a fentebb említett 1927. évi 1550. M. E. sz. rendelethez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a szesz- valamint élesztőgyártásra az ipari szeszgyárak, illetve élesztőgyárak 1928. szeptember 30-áig 250.000 q erejéig vámmentesen hozhassanak be melasszt. A kontingens felemelésének a szeszelhelyezési lehetőségek fokozódása folytán mutatkozó többtermelés az indoka. A 2. §-ban a vámtarifa 175. számához tartozó jegyzet szövege módosíttatik. A jegyzet eddigi szövege szerint a takarmányozási célokra mezőgazdasági üzemek részére a mezőgazdasági kamarák igazolása alapján behozott melassz vámmentesen kezelendő. Egyes mezőgazdaságok az ily