Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában
551. szám. 157 személyzetének és a szerkesztőségek, illetőleg kiadóvállalatok azon hírlapírói (35. §.) alkalmazottainak, akik a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének a tagjai, továbbá kivételesen egyes jótékonysági egyletek által kizárólag emberbaráti célból foglalkoztatott munkavállalóknak biztosítási kötelezettségét időlegesen szüneteltesse. (3)-Az e szakasz első bekezdésének 1—5. pontjaiban említett azoknak a tisztviselőknek és egyéb munkavállalóknak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóiknak öregség és rokkantság, valamint özvegység és árvaság esetére szóló ellátását, àkik a rájuk vonatkozó nyugellátási szabályok szerint nyugellátásra igényt nem tarthatnak, a m. kir. minisztérium az e törvény hatálybalépéséig — e törvény határozmányainak szemelőtt tartásával — rendeleti úton szabályozza. (4) Az e szakasz szerint mentesített munkaviszonyból a nyugellátásra való igényjogosultság megnyílása előtti kilépés, valamint az e törvény alapján biztosított munkavállalónak az e szakasz szerint mentesített munkaviszonyba való belépése esetén irányadó szabályokat a m. kir. minisztérium rendeleti úton állapítja meg. 11. §• (1) A biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik biztosítási kötelezettség alá eső vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak, továbbá azokra sem, akik e törvény rendelkezései értelmében biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban, mint segítő családtagok — a háztartásban kapott esetleges ellátást nem számítva — javadalmazás nélkül vagy oly javadalmazás fejében dolgoznak, amely nem tekinthető megélhetési keresőforrásuknak. (2) E törvény szempontjából mellékfoglalkozás az, amely az egyébkénti kereset mellett megélhetési kereső* forrásnak nem tekinthető. 12. §. E törvény szempontjából családtagnak (11. §. első bekezdés) számít: a biztosítottnak házastársa, továbbá. törvényes, a házasságon kívül született és kormányhatósági megerősítéssel örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére,ha a biztosított saját háztartásában túlnyomólag saját keresményéből vagy ]ö védelméből tartja el őket (1927: XXÏ. t.-c. 32. §.). 13. §. A 11. §. első bekezdésének a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban segítő családtagokra vonatkozó rendelkezése nem terjed ki az üzemben foglalkoztatott arra a családtagra, aki tanoncszerződéssel van alkalmazva és arra a családtagra, akinek munkateljesítménye a rendes munkavállalók munkateljesítményével felér. 14. §. A biztosítási kötelezettség a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban való munka megkezdésének időpontjában kezdődik és e munkaviszony megszűnéséig tart. II. Fejezet. Az Önkéntes biztosítás. 15. §. Öregség és rokkantság esetére önkéntesen biztosíthatók nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül azok, akik betegség esetére önkéntesen biztosíthatók (1927 : XXI, t.-c. 11. §-a.). 16. §. (1) Akinek e törvény alapján keletkezett biztosítási kötelezettsége megszűnik, biztosítását önkéntes továbbfizetéssel korára való tekintet és orvosi vizsgálat nélkül is folytathatja, ha a kötelezettség megszűnésétől számított három hónapon belül a biztosítás fenntartására irányuló szándékát az intézetnél bejelenti és a járulékot ő vagy munkaadója legalább négy hétre előre lerója.