Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-527. Törvényjavaslat az 1928/29. évi állami költségvetésről

527. szám. Ill 10°/o-ot, az alacsonyabb fizetési osztályokba tartozó tisztviselőknél, valamint az összes egyéb alkalmazottaknál pedig 15°/o-ot tett ki. Az említett időponttól a kormány azoknak a nyugdíjasoknak, Özvegyeknek és árváknak ellátási díjait is felemelte 10°/o-kal, akik az 1925. évi július hó l.-jétől, vagy egy későbbi időponttól kezdve ellátási díjaik felemelésében nem részesültek. A lakbérek általános emelkedése folytán a kormány a tényleges szolgálatban álló tisztviselők ós egyéb alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzeit is az általános emelkedésnek megfelelő mérvben felemelte. Ezeknek az intézkedéseknek jóváhagyására vonatkozik e törvényszakasznak (i) bekezdése. A (2) bekezdés a rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek nyugdíjba beszámítható javadalmazásának újabb szabályozását célozza akkóp, hogy az eddigi két fizetési fokozat helyett három fizetési fokozat állapíttassák meg és a legalacsonyabb fizetési fokozat az V. fizetési osztály magasabb és a IV. fizetési osztály alacsonyabb fizetési fokozata közé essék. Megjegyzem, hogy a rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek állásai nem tartoznak fizetési osztályokba és külföldi szolgálatuk tartama alatt a belfölditől eltérő fizetésben részesülnek, e rendezésnek tehát főleg a nyugdíj mérve szempontjából van jelentősége, mert az a belföldi fizetés alapján nyer megállapítást. A 10. §-hoz. Az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről szóló 1927 ; V. t.-c. 32. §. (.1) bekezdésének második mondata értelmében a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén kötött határidő-ügyleteknél a teljes eladási ár minden megkezdett 100 pengője után 20 fillér forgalmi adót kell fizetni. Minthogy emellett az adótétel mellett a tengeri határidő-ügyletekben nem alakult ki a kívánt mértékben a sertéshízlalás érdekében feltétlenül szükséges forgalom, a határidőügyletek adótételének mérséklésére van szükség. Ezt célozza a jelen szakasz. A 11. §-hoz. Az e szakaszban foglalt törvényes felhatalmazásra azért van szükség, mert a fog>asztási adókra és az állami jövedékekre vonatkozó jogszabályok a különböző törvényekben annyira elszórtan foglaltatnak, hogy azoknak kezelése nemcsak az érdekelt feleknek, hanem a szakavatott s állandóan azokkal foglalkozó állami alkalmazottaknak is nehézségeket okoz. így pl. csak a szeszadóra vonatkozó jogszabályok mintegy 16 törvényben és több mint 100 rendeletben foglaltatnak. Hasonló a helyzet a többi fogyasztási adónemeknél és a jövedékeknél is. Ennélfogva a szóbanlevő jogszabályoknak hivatalos öszszeállításokba való összegyűjtése most már tovább el nem odázható. Megjegyzem, hogy az egyenes adókra vonatkozó jogszabályok az 1924: IV. t.-c. 2. §-ához tartozó a) melléklet A. I. 3. pontjának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően ily hivatalos összeállításokba már öszszefoglaltattak s azok a kitűzött célnak minden tekintetben teljesen megfelelnek. A forgalmi adókra, illetékekre és díjakra vonatkozó jogszabályoknak hivatalos összeállításokba való foglalására pedig teljesen azonos feltótelek mellett az 1927 : V. t.-c. 38.—40. §-ai adtak felhatalmazást A 12. §-hoz. Egyes esetekben elkerülhetetlen, hogy állami ingatlanok értékesíttessenek főképen oly célból, hogy a céljaiknak már meg nem felelő ingatlanok értékesítése útján az állam oly ingatlanok tulajdonába jusson, amelyek állami célok elérésének biztosítására szükségesek. E szakasz (1) bekezdésében az 1925: IX. t.-c. 8. §-ának megalkotása óta törtónt ilyen — általává