Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-527. Törvényjavaslat az 1928/29. évi állami költségvetésről

527. szám. 109 Melléklet az 527. számú irományhoz. Indokolás „az 1928/29. évi állami költségvetésiről szóló törvényjavaslathoz. Ezzel a törvényjavaslattal az 1928/29. évi költségvetés kiadásait és bevételeit az alkotmányos gyakorlatnak megfelelő részletezéssel tartalmazó megajánlási (appropriációs) javaslatot terjesztem elő. E törvényjavaslatnak 1. §-a a kiadásokat, 2. §-a a bevételeket tartalmazza rovatonkint, címenkint és fejezetenkint, 5. §-a pedig a kiadások és bevételek végösszegének és mérlegének feltüntetése mellett kimondja, hogy a felesleg a pénztári készletek gyarapítására fordítandó. Az 1. ós 2. §-okban foglaltak a beterjesztett részletes költségvetésnek felelnek meg, a 3. §-ban foglaltak pedig az állandóan követett gyakorlaton alapulnak s így indokolást nem igényelnek. Nem igényelnek indokolást a 4. §-ban foglaltak sem, amelyek a tulajdonképeni megajánlásra vagy felhatalmazásra (az appropriáoióra) vonatkoznak, mert az e szakaszban foglaltak természetes következményei az előbbi szakaszokban foglaltaknak. A törvényjavaslat többi szakaszának indokolása a következő: Az 5. §-hoz. E szakaszban a kormány az utóbbi évek költségvetési törvényeiben követett gyakorlatnak megfelelően arra kér felhatalmazást, hogy az 1928/29. költségvetési évben is a minisztertanács állapíthassa meg —• a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával — azt, hogy mely esetekben van hitelátruházásnak helye. Az előző évek tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a megállapított összegek célszerű és gazdaságos felhasználása, valamint a költségvetési keretek betartása csak akkor biztosítható, ha megvan a lehetőség arra, hogy a költségvetésbe felvett egyes összegek között bizonyos kiegyenlítések eszközöltessenek; de mert a költségvetési év elején még nem lehet előre megállapítani, hogy mely rovatok között van szükség kiegyenlítésre, nem volna célszerű magában a költségvetési törvényben előre megjelölni a lehetséges hitelátruházásokat. Ezért egyelőre még kívánatos fenntartani az utóbbi években kialakult rendszert annál inkább, mert az teljes mértékben biztosítja a költségvetés keretének betartását ós azt, hogy kizárólag a takarékosság szem előtt tartásával és az államháztartás helyzetének beható mérlegelése mellett történjenek a hitelátruházások.