Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.

Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása

46 Az államadóssági címletek árfolyamán keresztül vizsgálva a kamatláb kérdését, a következő eredményre jutunk. Az 5°/o-os egyesített osztrák államadósság kamatlába : Ev °/o Ev 7° 1870 8-65 1877 7*81 1871 8-50 1877 8*13 1872 775 1878 7-62 1873 7-16 1879 6-87 1874 7-08 1880 6-67 1875 7-04 1881 662 1876 7-41 1882 6-37 Év % 1890 4-74 1891 4-54 1892 4-35 1893 4-29 1894 4-25 1895 4-15 Az államadósság árfolyamának emelkedése ós a tényleges kamatláb csökkenése a 4-2°/o-os címletekre való konverziót tette lehetővé. 4*2°/o-os egyesített osztrák államadósság tényleges kamata: Év °/o 1883 5-30 1884 5-19 1885 5-13 1886 5 — 1887 5-26 1888 5-21 1889 4-97 A 4°/o-os aranyjáradék tényleges kamatozása: Év 7o 1885 4-14 1886 3-88 1887 407 1888 4-01 1889 3*96 1890 390 \ • 1894 339 1895 3-29 A 90es évek második felében a kamatláb erősen emelkedő irányzattal indult. Az emelkedés hosszú időn keresztül tartott. 1895. közepe táján nagyarányú gazdasági fellendülés indult Németországban, amely Európa többi államaira is éreztette hatását. A gazdasági fellendülés nagy tőkekeresletet vont maga után és ennek megfelelően a leszámítolási kamatláb emelkedő irányzatba ment át. Ugyanakkor természetesen a fix kamatozású papirok árfolyamukban visszamentek. Altalánosságban egész Európára a gazdasági fellendülést lehet a kamatláb emelkedési okának tekinteni. A távoli kelet politikai bonyodalmai, a délkelet-afrikai felkelés, a görög-török ellentétek csak kisebb mértékben éreztették hatásukat. 1900-ban a gazdasági fellendülés hullámvonala megtört és bekövetkezett a krízis.