Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.
Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása
105 üzletév üzletvitel gyógyeljárás Összesen 1909 803 8-72 16-75 1910* 8-32 911 17-43 1911 7'96 8-98 16-94 1913 8-42 1029 18-71 átlag 8-18 9*28 17-46 Ezek a számok támpontul nem nagyon szolgálhatnak az üzletvitel és gyógyeljárás költségeinek előrelátható alakulására nézve. Az üzletvitel költségei valószínűleg alacsonyabbak lesznek, viszont a gyógyeljárás költségei esetleg még magasabbak. Nem lehet alapul venni a németországi mértéket azért sem,. mert a járulék túl magas volna. Ha 10%-os pótlókot veszünk számításba az üzletvitel és a gyógyeljárás költségeire, a munkabér százalékában fizetendő járulékkulcs 4-591 %, a magánalkalmazottak részéről fizetendő járulékpótlék: 1*292%. Ezek mellett a járulékok mellett, minthogy a számításoknál a járadékemelkedésre az évibér egy százaléka van véve, az összes biztosítottaknál a járulék százalékában kifejezve, a járadék emelkedés : 21*78%, a magánalkalmazottaknál a járulékpótlékkal növelt járulék: 17%-a. Célszerűségi szempontok a járuléknak mérsékelt lefelé kerekítését tették szükségessé, még pedig úgy, hogy az összes biztosítottakra vonatkozó átlagos járulék 4*5%, a magánalkalmazottak járulékpótléka 1*3% legyen. A 4-5%-os járulék a 10°/o-os pótlékot is magában foglalja. Ennek a levonása után a nettó járulék 4*05°/o. Ez a járulók áll tehát szemben az eredeti 4*132°/o-os nettó járulékkal, Egyszerű meggondolással arra az eredményre jutunk, hogyha annak a rendszernek — amikor az évi bór i°/o-ával emelkedik a fokozódó járadékrész — a nettó járuléka a mindenkori bérben kifejezve 4132°/o, akkor a 4*05°/o-os járulék mellett a fokozódó járadékrész a mindenkori bér 0-973°/o-ával emelkedik. Az állam a biztosítás költségeihez évenkint olyan összeggel járul hozzá, hogy az összes biztosítottakra eredetileg megállapított 45°/o-os járulék 4°/o-ra, a magánalkalmazottak 5*8°/o-os járuléka 5°/o-ra csökkenjen.* Minthogy tehát az állam a járulékból 0*5°/o-ot visel és a magánalkalmazottaknál 0*8°/o-ot, a csökkentett 4°/o os, illetőleg 5°/o-os járulék mellett a fokozódó járadékrésznek a járulék százaléktételben való emelkedését úgy kell megállapítanunk, hogy az eredeti rendszernek megfelelő az az eredmény, hogy a fokozódó járadékrósz tulajdonképen a munkabér 0'973°/o-os J emelkedésének felel meg, érvényre jusson. Ennek megfelelően a biztosítottaknál általában a fokozódó járadékrész a 4°/o os járuléknak 24°/o-a, a magánalkalmazottaknál az 5°/o os járuléknak 19°/o-a. Az állami hozzájárulás megállapításánál az általános szempont az volt, hogy maga a hozzájárulás csak az 1933/34. költségvetési évben kezdődik. A hozzájárulás maga 50 éven át az első hozzájárulás 5%-ával emelkedik és az 1983/84. költségvetési évtől kezdve állandó. Minthogy az állami hozzájárulással a biztosítottak után befizetendő járulék 45%-ról 4%-ra, a magánalkalmazottaknál 5*8%-ról 5%-ra csökkentetett, az állami hozzájárulásoknak a biztosítás kezdetére kiszámított értékének egyenlőnek kell lenni azzal az összeggel, amely a biztosítottak után Képv. iromány. 1927—1932. X. kötet U
