Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 166 — 587. §. A közhatóságnál talált dolgokra vonatkozó szabályok irányadók egyéb esetekben is, amikor a közhatóság szerződésen alapuló kötelezettség nélkül olyan ingó dolgot tart birtokában, amelynek kiadására köteles és az átvételre jogosultat vagy tartózkodóhelyét nem ismeri. 6. Kincstalálás. 588. §. Ha elásott, befalazott vagy más módon elrejtett olyan drágaságot, régiséget vagy egyéb értéktárgyat találnak és vesznek birtokba, amelyről a körülményeknél fogva meg lehet állapítani, hogy hosszú idő óta volt elrejtve és emiatt tulajdonosát többé kipuhatolni nem lehet (kincs), a talált kincs tulajdonát, hacsak külön törvény mást nem rendel, felerészben a találó, felerészben pedig annak a dolognak a tulajdonosa szerzi meg, amelyben a kincs el volt rejtve. 589. §. A találó köteles a kincstalálást a lényeges körülmények közlésével a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Helyette a bejelentést a kincset rejtő dolog tulajdonosa is megteheti. Semmiesetre sem késő az a bejelentés, amelyet a találás után nyolc nap alatt, és ha a kincskeresést a hatóságnak előre bejelentették, a találás után harminc nap alatt tesznek meg. Ha a bejelentést a törvényes időben elmulasztják, a kincs az államkincstárra száll. A kincset rejtő dolog tulajdonosa azonban az őt illető felerészt megtartja, ha a találást utóbb, mihelyt a találásról értesült, a hatóságnak legkésőbb nyolc nap alatt bejelenti. 590. §. Ha a kincset a kincskeresésre felfogadott személy találta, találónak a felfogadót kell tekinteni. 591. §. Aki kincset idegen dologban a tulajdonos engedélye nélkül