Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 70 A tartás mértékét vagy módját megállapító egyesség nem zárja ki azt, hogy az érdekelt a tartás felemelését vagy új megállapítását követelhesse, ha az egyességgel megállapított tartás számbavehetően csekélyebb, mint a törvény szerint járna, vagy ha a tartásra irányadó viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak. 254. §. Ha az atya a tartást hosszabb időre szolgáltatta ki előre, mint jogosult lett volna, és a gyermek ismét eltartásra szorul, az atya az újraszolgáltatás alól három hónapnál hosszabb időre nem szabadul. 255. §. Az eltartási követelés a házasságon kívüli gyermeket illeti. Amennyiben azonban a házasságon kívüli gyermeket atyja helyett anyja vagy eltartásra köteles anyai rokona vagy gyermekvédő intézet tartja el, annyiban a gyermeknek az atyja elleni eltartási követelése rájuk száll át. 256. §. Az atya eltartási kötelessége a gyermek születésével kezdődik. Eddig az időig visszamenőleg tartást utólag a múltra is lehet követelni. Amennyiben azonban a tartásnak múltban esedékessé vált részletei a jogosultnak alapos okkal nem menthető mulasztása következtében maradtak huzamosabb időn át hátralékban vagy pedig oly mértékben szaporodtak fel, hogy az atyára egyszerre nehezedő kiszolgáltatásuk az ő aránytalan megterhelésével, esetleg vagyoni romlásával járna, annyiban az atya felszabadul a múltban esedékessé vált hátralékos tartozása alól. 257. §. A házasságon kívüli gyermek eltartási követelése az atya halálával nem szűnik meg. A gyermek eltartása terheli az atya örököseit akkor is, ha a gyermek az atya halála után született. Tartásul azonban a gyermek csak oly járadékot követelhet, amilyennek szolgáltatására az atyát a törvényes gyermekei, házastársa és volt házastársa részére járó tartás számbavételével a hagyaték alapján kötelezni lehetne.