Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 65 — 236. §. A szülő maga határozhatja meg, hogy nőtlen vagy hajadon gyermekének a tartást mi módon szolgáltatja; de a bíróság, és ha a gyermek nem önjogú, a gyámhatóság a szülő rendelkezésén fontos okból változtathat. 237. §. Eltartáshoz való jog alapján a múltra szóló szolgáltatást vagy a szolgáltatás elmulasztása miatt kártérítést csak attól az időtől fogva lehet követelni, amikor a kötelezett késedelembe esett. Amennyiben azonban a tartás múltban esedékessé vált részletei a jogosultnak alapos okkal nem menthető mulasztása következtében maradtak huzamosabb időn át hátralékban vagy pedig oly mértékben szaporodtak fel, hogy a kötelezettre egyszerre nehezedő kiszolgáltatásuk az ő aránytalan megterhelésével, esetleg vagyoni romlásával járna, annyiban a kötelezett felszabadul a múltban esedékessé vált hátralékos tartozása alól. 238. §. Az eltartáshoz való jogról a jövőre lemondani vagy ezt a jogot a jövőre nézve másra átruházni nem lehet. A tartás mértékét vagy módját megállapító egyesség nem zárja ki azt, hogy az érdekelt fél a tartás felemelését vagy új megállapítását követelhesse, ha az egyességgel megállapított tartás számbavehetően csekélyebb, mint a törvény szerint járna, vagy ha a tartásra irányadó viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak. 239. §. Ha a kötelezett a tartást hosszabb időre szolgáltatta ki előre, mint köteles lett volna és a jogosult ismét eltartásra szorul, a kötelezett az újraszolgáltatás alól csak arra az időre szabadul, amelyre a tartást előre szolgáltatni köteles volt; a szülő pedig arra az időre mentesül, amelyre a gyermek egyéniségének és a viszonyoknak józan mérlegelésével vagy a hatóság rendelkezéséhez képest a tartást előre kiszolgáltathatta. 240. §. Az eltartás kötelezettsége az eltartásra jogosult vagy az eltartásra kötelezett halálával megszűnik. 5