Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 198 — volt teljes értékét köteles a jogosultnak megtéríteni, hacsak a felek az építményi jogot megalapító szerződésben másként nem állapodtak meg. 707. §. Ha az építmény már az építményi jog megalapításakor megvolt, az építményi jog megszűntekor értékének megtérítését a jogosult csak akkor követelheti, ha az építményt a tulajdonostól megváltotta. Hogy az építmény a jog megalapításakor már megvolt, vagy hogy a jogosult az építményt megváltotta, arra harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha a jog bejegyzésének alapjául szolgált okiratból vagy a telekkönyvbői kitűnik, vagy ha arról a harmadik személy jogának szerzésekor tudott vagy ha szerzése ingyenes volt. 708. §. Az építményi jog telekkönyvi bejegyzése az építmény értékének megtérítése iránti követelést biztosítéki jelzálogjogként biztosítja. 709. §. Ha az építményi jogot megszűntekor jelzálogjog vagy más dologi jog terheli, e teher tekintetében az építményi jogosultat megillető megtérítés követelése lép az építményi jog helyébe. Az építményi jognak azok a terhei azonban, amelyek megalapításakor a telekről törvénynél fogva terjedtek ki rá, az építményi jogra nézve megszűnnek, a később keletkezett azok a terhek pedig, amelyek az építményi jogot telekkönyvi bejegyzés nélkül terhelték, amennyiben a megtérítés követeléséből kielégítést nem nyertek, az építményi jog megszűntével a telekre szállnak át. 710. §. Az építményi jog megszűnte esetében az építményi jogosult részéről kötött bérleti és haszonbérleti szerződésekre megfelelően ugyanaz áll, ami ingatlan haszonélvezetének megszűnése esetében a haszonélvező részéről kötött bérleti és haszonbérleti szerződésekre (677. §.). 711. §. A tulajdonból folyó követelésekre irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az építményi jogból származó követelésekre.