Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 169 — új dolog tulajdonát az átalakító szerzi meg, ha munkájának értéke nagyobb a feldolgozott vagy átalakított anyag értékénél; ellenkező esetben az új dolog az anyag tulajdonosáé. Ha az^ átalakító rosszhiszeműen járt el, vagyis ha a munka kezdetén tudta vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudta, hogy az anyag nem az övé, vagy ha erről utóbb oly időben értesült, amikor az előbbi állapotot még aránytalan károsodás nélkül vissza lehetett volna állítani, az új dolog az anyag tulajdonosáé, kivéve ha a munka értéke az anyag értékét tetemesen meghaladja. Átalakítás az írás, rajz, festés, nyomtatás, vésés és a felületnek minden más ilynemű megmunkálása is. 599. §. Ha az új dolog tulajdonát az átalakító szerzi meg, harmadik személynek az anyagot terhelő joga megszűnik. Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolog terhe lesz. 600. §. . Ha különböző tulajdonosok ingó dolgait úgy egyesítik, vagy Összekeverés, összeolvasztás útján vagy egyéb módon úgy vegyítik össze egymással, hogy egységes dolog alkotórészeivé válnak vagy pedig azokat egyáltalában nem vagy lényeges kár vagy aránytalan munka és költség nélkül nem lehet többé egymástól elválasztani, az ekként keletkezett dolog az eddigi tulajdonosok közös tulajdona lesz annak az értéknek arányában, amely értékük volt az egyesített vagy összevegyített dolgoknak az egyesítés vagy összevegyítés idejében. Ha azonban az egyesített vagy összevegyített dolgok egyikét a másikkal szemben értékénél, minőségénél, gazdasági céljánál és az eset egyéb körülményeinél fogva főalkotórésznek kell tekinteni, az egyesítéssel vagy összevegyítéssel keletkezett dolog egyedül a főaikotórész tulajdonosáé lesz. Ezek a szabályok irányadók ingó dolgoknak véletlen összekeveredése, összeolvadása vagy összevegyülése esetében is.. 601. §. Ha az egyesítéssel vagy összevegyítéssel keletkezett dolog