Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 155 — Ugyanez áll arra a földterületre, amellyel a parti telek azáltal növekedett, hogy a folyóvíz a parttól elvonult. 544. §. A parti telek oly felismerhető része, amelyet a folyóvíz tőle elszakít és más parti telekhez sodor, ez utóbbi telek tulajdonosáé lesz, hacsak az elsodort telekrész tulajdonosa egy éven belül vissza nem viteti vagy ehhez való jogát ugyanazon idő alatt bírói úton nem érvényesíti. Amennyiben a visszavitel lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogvesztes tulajdonos az új tulajdonostól méltányos kártalanítást követelhet. 545. §. Ha valamely tó, mocsár vagy láp kiszáradt medrének tulajdonát másként nem lehet megállapítani, a meder tulajdonára nézve a volt víz birtoka az irányadó. Ha ezt sem lehet megállapítani, a medert a parti telkek tulajdonosai között kell megosztani, telkeiknek a kiszáradás kezdetén volt parthossza arányában és úgy, hogy mindegyik rész az illető telekkel, ennek egész parthosszában összefüggjön. Ha az utóbbi szabály alkalmazása a partvonal nagymértékű kanyarulatai miatt méltánytalan eredményre vezetne, az osztályt úgy kell megtenni, amint a körülmények figyelembevételével a méltányosságnak leginkább megfelel. Az ilyen vizekben támadt sziget azoknak a tulajdona, akiknek kiszáradás esetében tulajdona volna a medernek az a része, amely a szigetnek megfelel. 546. §. Ha valaki akár a saját telkén idegen anyagnak vagy idegen telken saját anyagának, akár idegen telken idegen anyagnak felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag a telek tulajdonosáé lesz és a volt tulajdonos tulajdona, valamint az anyagot terhelő jogok megszűnnek. Ugyanez áll, ha valakinek telkébe idegen magvakat vetnek vagy idegen növényeket ültetnek vagy idegen ingó dolgot egyéb módon egyesítenek a telekkel akként, hogy az a telek alkotórészévé válik.