Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-475. Törvényjavaslat a Szent Korona és a koronázási jelvények gondviseléséről

475. szám. 441 Rendkívüli idők rendkívüli körülményei tehetik szükségessé a §. második bekezdésének az alkalmazását, amely törvényi felhatalmazás az ország koronaőreinek esküjük és lelkiismeretük szerint való eljárásra abban a rendkívüli esetben, ha sem az országgyűlés, sem pedig a törvényesen kinevezett minisztérium nem működnék s így e szervek törvényes hatáskörének gyakorlása e javaslat tárgya tekintetében átmenetileg lehetetlenné válna. A 9. §.-ho0. A magyar királyi koronaőrség szervezésére és szolgálatára vonatkozólag a 1896. évi 2.910 számú honvédelmi miniszteri rendelettel közzétett »szervi határozmányok« intézkednek. E határozmányok szerint a magyar királyi koronaőrség a honvédség állományából alakított önálló katonai testület. A határozmányok 4. fejezetének a) pontja szerint a koronaőrség parancsnokának kinevezését és a m. kir. koronaőrséghez vaíó áthelyezését a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a király — a jelenlegi közjogi provizórium ideje alatt tehát a kormányzó — rendeli el. Oly célból, hogy az országos koronaőr e kinevezés tekintetében kívánatos befolyását érvényesíthesse, a javaslat 9. §.-a alapján, jövőre, a honvédelmi miniszter — előterjesztésének megtétele előtt — a parancsnok személyére vonatkozólag az ország koronaőreit meghallgatja. 4. A törvényjavaslat IV. fejezete az ékességeknek a páncélkamarából való kivitelét, ennek feltételeit, előrelátható eseteit, valamint a páncélkamara felnyitását igénylő esetekben jegyzőkönyv alakú állami okmányok készítésének, aláírásának és elhelyezésének szabályait tartalmazza. Ez alá a fejezet alá sorolt 10. és %1. §§.;nak biztosítéki és gyakorlati célú javaslatai indokolásra nem szorulnak. Állami jegyzőkönyvek, leltárak s hasonló okmányok készítése eddig is szokásban volt s azokat rendszerint a páncélkamarában helyezték el. Egy eredeti példánynak az Országos Levéltárba helyezését a könnyebb hozzáférhetőség érdeke is indokolja. 5. A törvényjavaslat V. fejezetében foglalt 12. §, a koronaőrző nemiségekbe való belépést szabályozza; a tett javaslatok szintén nem szorulnak indokolásra s legfeljebb azt említem meg, hogy^ §-nak az a rendelkezése, hogy a koronaőrök állandó érvénnyel kiadott utasításaikat bemutatják a miniszterelnöknek, az egyetértő működés elvét szolgálja. 6. A törvényjavaslat VI. fejesete a kulcstartás fontos kérdését kívánja rendezni. A fejezetbe foglalt javaslatok a lehetséges megoldások közül a törvényjavaslat kiinduláspontjának és irányelveinek leginkább megfelelőeket választják és azok alapján a miniszterelnök és a koronaőrök csak az őket megillető kulcsok összeadása esetében nyithatják fel a jövőben a páncélkamarát, illetőleg csak együttesen juthatnak be a koronázási jelvényekhez. A 13. §.'hoj. A koronaláda kulcsa eddig is a miniszterelnököt illete meg. A 14. §.-ban foglalt javaslatok általánosságban szintén az eddig követett gyakorlatot tartják meg s alkalmazásukkal a páneélkamara eredeti kulcspárjai elnyerésének rendje ós sora sem lesz kétséges. * A 15. §. a páncélkamara másodpéldányú kulcspárjainak tartása tekintetében tesz javaslatot. A másodpóldányú kulcsokat e §. alkalmazása ecetében páncélládácskába helyezetten a központi állampénztár páncéltermének e célra kijelölt páncélszekrényében, tehát valóban biztonságos helyen fogják tartani. A javaslat alapján — az állampénztáii szekrény kulcsainak további elosztási rendje következtében — a koronát rejtő páncélkamara másodpóldányú kulcsaihoz a koronaőrök és a miniszterelnök szintén csak együttesen juthatnak. A 16. §. a miniszterelnökhöz jutó összes kulcsok tartásának részletes szabályait adja. Képv. iromány. 1927—1932. VII. kötet. 56