Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-474. Törvényjavaslat a múzeum-, levéltár- és könyvtárügy némely kérdéseinek rendezéséről

408 474. szám. §, rendelkezései megfelelően alkal­mazást nyernek. 24. §. Tudományos, művészeti, tör­téneti vagy közművelődési szempont­ból jelentős, anyagot tartalmazó olyan gyűjteményt (könyvtárat), amelyet a tulajdonos hozzájárulásá­nak hiánya miatt, vagy egyéb okból (2. §. második és harmadik bekez­dés) nem lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani, továbbá különösebb művészeti, történeti vagy muzeális jelentőséggel bíró ingóságokat, (ingó műemlékeket) a Tanács a tulajdonos vagy fenntartó értesítése mellett nyilvántartja. E nyilvántartás elké­szítéséhez szükséges adatokat a tulaj­donos vagy fenntartó köteles a Tanács felszólítására beszolgáltatni. Az előző bekezdés rendelkezései értelmében nyilvántartott magángyűj­teményeket és ingóságokat, ameny­nyiben hibás vagy gondatlan kezelés következtében a pusztulás, szétszóró­dás vagy az ország területéről jog­ellenes kivitel veszélyének vannak kitéve s a tulajdonos e veszélyt a Tanács figyelmeztetése ellenére sem hárítja el, a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter meghatározott időre felügyelet alá helyezheti, őrizetbe vétetheti és szükség esetében ideig­lenesen valamely közgyűjteményben helyezheti el. A 7. §. 3—6 bekezdésében foglalt rendelkezések ilyen esetekben is meg­felelően irányadók. 25. §. A Tanácsot a 24. §. rendel­kezései értelmében nyilvántartott gyűjtemények és ingóságok tekinte­tében elővásárlási jog illeti meg, a végrehajtás esetét is ideértve. Ehhez képest az ily dolog tulajdonosa, ameny­nyiben a dolgot elidegeníteni kívánja, köteles a Tanácsnak vagy a nemzeti nagy közgyűjtemények valamelyiké­nek vételre felajánlani. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult a bejelen­téstől számított 15 nap alatt a felet az elővásárlási jog gyakorlásának szándékáról nem értesíti s ha ez értesítéstől számított 60 napon belül e jogát nem gyakorolja. Az elővásárlási jognak a végre­hajtás esetében történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. 2ti. §. Tudományos, művészeti, történeti vagy közművelődési szem­pontból jelentős gyűjteményeket és muzeális tárgyakat az ország terü­letéről csak a Tanácsnak vagy a tőle szabályrendeletben kijelölt szervnek előzetes engedélyével szabad kivinni. A kiviteli engedély megadására ki­jelölt szervnek az engedélyt meg­tagadó határozata ellen az enge­délyt kérő felszólalással élhet a Ta­kácshoz, mely végérvényesen dönt. A kiviteli engedély megadása ese­tében az engedélyes a Közgyűjte­mények Országos Alapja javára díjat tartozik fizetni, melynek mórtékét és a befizetés módozatait a vallás­os közoktatásügyi miniszter rendelet­tel állapítja meg. Az engedély megtagadása eseté­ben a tulajdonos kívánságára a gyűj­teményt vagy tárgyat valamely or­szágos vagy más közgyűjtemény számára meg lehet váltani. Ha a megváltási ár tekintetében megálla­podás nem jön létre, kisajátításnak van helye. Kisajátítás esetében valódi és teljes kártalanítást kell fizetni. A kisajátítási és kártalanítási eljárás részletes szabályait a kisajátításról szóló 1881: XL1. törvénycikk ren­delkezéseire figyelemmel az igazság­ügyminiszter a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterrel egyetértve álla­pítja meg. 21. §. Aki valamely dolgot a 26/§. rendelkezése ellenére az ország terü­letéről kivisz, vagy a 23. és 25. §. ellenére bejelentés nélkül elidegenít, köteles a külföldre kivitt vagy el­idegenített dolog felkutatásával és megszerzésével, valamint visszaszál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom