Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-474. Törvényjavaslat a múzeum-, levéltár- és könyvtárügy némely kérdéseinek rendezéséről

406 474. szám. 111. Fejeset. Az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkutatása (gyűjtés, ásatás stb.) és védelme. , : 17. §. A muzeális kutató és gyűjtő munkának és az azzal kapcsolatos tudományos munkálatoknak rendszeres tervét az 1922 : XIX. t.-c. 3. § 7. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a Tanács állapítja meg. A kutatások (ásatások) tervének kidolgozására, e munkálatok országos megszervezésére, állandó előmozdítására, általános érdekű tudományos feladatok megoldására és a szaktudomány külföldi kapcsolatainak kiépítésére a Tanács kereteben a felmerülő szükséghez képest, az illetékes nemzeti nagy közgyűjtemény első tisztviselőjének elnöklete alatt szakbizottságok alakíthatók. E szakbízottságoknak a közgyűjteményekkel szemben csak tanácsadó és véleményező hatáskörük van s javaslataikat az érdekelt közgyűjtemény ügyeiben illetékes szaktanács bírálja el. Ügyrendjüket és állandó szerveik hatáskörét a Tanács állapítja meg. A Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjének elnöklése alatt az előző bekezdés értelmében alakítandó Országos Régészeti Szakbízottság előadója a Tanács javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az egyetemi szaktanárok vagy múzeumi vezető tisztviselők közül öt évre kinevezett országos régészeti előadó. A kutatással és gyűjtéssel, valamint a 23. §*ban meghatározott ingóságok megszerzésével (24., 25. § ) kapcsolatban felmerülő kiadásokat a »Közgyűjtemények Országos Alapjából« (9. §.) kell fedezni. 18. §. Ásatásnak az 1881: XXXIX. t.-c. 3. §-ában meghatározott célon felül régészeti, történeti,antropológiai, földtani és őslénytani emlékek felkutatása céljából is helye van. Az előbbi bekezdésben meghatározott célból elrendelt ásatásra az 1881 : XXXIX. t c, 11. és 12. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazást nyernek. Az így kisajátított terület vételárának megállapításánál az ott található emlékek értéke nem vehető figyelembe. 19. §. A Magyar Nemzeti Múzeumnak az ország egész területén, Budapest székesfőváros múzeumainak a főváros egész területén, a többi közgyűjteménynek a Tanács által szabályrendeletben megállapított helyi körzeten belül joguk van a Tanács előzetes értesítése és a földtulajdonos kártalanítása mellett, önállóan vagy egymással együttműködve rendszeres ásatásokat végezni. Minden más, az előző §-ban meghatározott célú ásatáshoz megkezdése előtt a Tanács hozzájárulását kell kérni. A Tanács az ásatásokhoz a munkálatok ellenőrzésére szakértő közeget küldhet ki, az ásatás eredményéről az ásató szerzői és egyéb jogának biztosítása mellett szabatos jelentést kívánhat, s ha a tudomány érdekei kívánják, a felmerült költségek megtérítése mellett az ásatást saját közegeivel folytathatja. Külföldi tudományos intézetek vagy szaktudósok csak valamely magyar közgyűjteménnyel együtt ásathatnak. 20. §. A Tanács előzetes hozzájárulásával, de szakértő közegének részvétele nélkül folytatott ásatás eredményeként előkerült dolgot a találó köteles harminc nap alatt, tervszerű ásatás esetén kívül előkerülő és a 18 §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolgot legkésőbb három nap alatt a közigazgatási hatóságnak vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak bejelenteni. A közigazgatási hatóság a leletről azonnal jelentést tesz a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága útján a Tanácsnak.:, i:1 . A Tanács, illetőleg a Magyar :Nen> zeti Múzeum igazgatósága a, leletet