Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában

346. szám 23 megváltás esetében a jogosított az egyessóg megkötésekor oly szorult anyagi helyzetben volt, hogy e miatt kénytelen volt a kapott egyszeri töke­szolgáltatást elfogadni, vagy e nélkül is, ha tájékozatlanságánál, vagy álta­lában egyéni körülményeinél fogva meg lehet állapítani, hogy az egyszeri tőkeszolgáltatás elfogadásából szár­mazó hátrányos következmények'fel­ismerésére szükséges belátása nem volt meg. Átértékelés esetében a tőkeszolgál­tatás visszafizetését nem lehet köve­telni, de a járadék összegének meg­állapításában méltányosán számításba kell venni. Az átértékelésre irányuló keresetet a leien §. esetében e törvény életbe­lépésétől számított hat hónap alatt lehet megindítani. d) Élet- és járadék biztosí­tási szerződésen alapuló pénztartozások. 18. §. Ha a biztosítási szer­zőtlés értelmében e törvény életbe­lépésekor állandóan Magyarország területén lakó fél van jogosítva, az alábbi §-ok rendelkezéseit kell al­kalmazni a biztosító magánválla­latoknak az Î922. évi január hó 1. napja előtt kötött élet-, jaradók­vagy másnemű személyi biztosítási szerződésen alapuló, magyar törvé­nyes értékben teljesítendő pénztar­tozásaira, ha a szerződést 1. Magyarország területén működő belföldi biztosító magánvállalat kö­tötte, tekintet nélkül arra, hogy az ajánlatot a vállalat belföldi intéze­tónéi, vagy külföldi képviseleténél tették meg ; 2. Magyarország területén működő külföldi biztosító magánvállalat a magyarországi képviseleténél tett ajánlat alapján körötte, mégpedig akkor is, ha a szerződési okiratot a külföldi vállalat központi intézete vagy külföldi államban levő fiókja állította ki ; 3. Magyarország területén működő külföldi biztosító magánvállalat — köz­ponti intézeténél vagy bármely kül­íöldi államban levő fiókjánál tett ajánlat alapján — kötötte, amennyiben a biztosító vállalat e törvény alábbi rendelkezéseinek alkalmazását kéri és a jogosult félnek e kérelemhez hozzájárulását igazolja. Ha az 1922. évi január hó 1. napja előtt kötött szerződés bármely okból az 1—3. pontokban megjelölt vala­mely vállalatra ruháztatott át, az utóbbi vállalatot e törvény szem­pontjából úgy kell tekinteni, mintha eredetileg ő kötötte volna a szer­ződést. Az alábbi §-ok nem nyernek alkal­mazást az olyan biztosítási szerző­désekre, amelyeket a biztosító magán­vállalatok saját alkalmazottaikkal nyugdíjigényük kielégítése végett kö­töttek. Az ily szerződésből eredő pénztartozásokra a magánalkalmazot­tak nyugdíjának, özvegyeik ós ár­váik ellátási járandóságának átérté­keléséről 'szóló 1926: XVI. törvény­cikk rendelkezései irányadók. Az alábbi rendelkezések nem nyer­nek alkalmazást olyan szerződés esetében, amely szerint biztosítási összeg fejében hadiköl csonkot vényt kell szolgáltatni. 19. §. E törvény életbelépésének napján mind a biztosító vállalat­nak, mind pedig a szerződő félnek a 18. §. alá eső biztosítási szerző­désből eredő minden fizetési kötele­zettsége megszűnik akkor is, ha a kötelezettség e törvény életbelépése előtt már esedékessé vált. A jogosult a biztosítási szerződés alapján csak azt az összeget követel­heti, amely őt az alábbi rendelkezések értelmében megilleti. 20. §. Magyarország lerületén mű­ködő minden biztosító magánvállalat köteles a 18. §. első bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső biztosítási szer­ződéseknek az 1921. évi december hó 31. napjára megállapított díj tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom