Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában
346; szám. 21 gál tatás esetében a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak szem előtt tartott aránya lényeges Kiáltozást ne szenvedjen. A pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt, ha az előbbi bekezdésekben megjelölt körülmények figyelembevételével indokoltnak mutatkozik, egészen az adósra lehet róni, amennyiben az adós vétkes késedelmének következtében állott elő, vagy a pénztartozás szándékosan elkö vetett tiltott cselekményből ered, vagy pedig az adóst akár a jogviszony természeténél fogva, akár tett intézkedései következtében a pénz, értékcsökkenéséből semmi hátrány sem érte. A teljesítési határidő elmulasztása egymagában nem vétkes késedelem. A pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt a felek között lehetőleg úgy kell megosztani, hogy egyik fél vagyoni romlását se okozza. 12. §. Nincs helye átértékelésnek az olyan pénztartozás tekintetében, amely a jelen törvény életbelépése előtt névértékben .való teljesítéssel vagy más módon már megszűnt, hacsak a törvény mást nem rendel. Ha a pénztartozás csak részben szűnt meg, a hátralékos összeget a jelen törvény rendelkezései alapján át lehet értékelni. Nem zárja ki az átértékelést a pénztartozásnak oly teljesítése, amelyet a hitelező az átértékelésre irányuló követelésének fenntartásával fogadott el. Ha a hitelező a teljesítést jogfenntartás nélkül fogadta el, ez az elfogadás csak akkor nem zárja ki az átértékelést, ha , a teljesítés elfogadása az 1919. évi január hó 1 «napja után, de az 1923. évi július hó 1. napja előtt törtónt és az átértékelés elmaradása a hitelezőre létfenntartását veszélyeztető mértékben méltánytalanul súlyos hatású lenne és az adósra indokolatlan előnnyel járna. Hogy a pénztartozás Összegének teljesítésül bírói letétbe helyezése vagy kellő felajánlása kizárja-e az átértékelést s ha kizárja, mennyiben zárja ki, azt a letétbe helyezés vagy a kellő felajánlás időpontjában fennállott körülmények figyelembe vételé vei kell megállapítani. ; 13. §. Jogerős ítélettel vagy bírói egyességgel e ., törvény életbelépése előtt meghatározott és még meg nem szűnt pénztartozás tekintetében is helye lehet átértékelésnek. * Átértékelési kérelmet egészen vagy részben elutasító ítéleti rendelkezés esetében is helye lehet átértékelésnek, de csak akkor, ha az ítélet az átértékelés iránt előterjesztett kérelemnek jogszabály hiánya miatt vagy e törvénnyel ellenkező jogszabály alapján nem adott helyett. b) Családi vagy öröklési jogon alapuló'pénztartozások. 14. §. Családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozások átértékelésére a jelen törvény rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy az erkölcsi alapon nyugvó ezekben a jogviszonyokban a kölcsönös kiegyenlítés és általában a méltányosság elve mind a két fél érdekében lehetőleg teljes mértékben érvényesüljön ; evégből kivételes méltánylást érdemlő esetekben, különösen, ha a pénztartozás örökösödési osztályegyességen alapul, oly pénztartozást is át lehet értékelni, amely pénztartozás átértékelését e törvény 4. §-a egyébként kizárja. E törvény rendelkezései nyernek alkalmazást különösen a pénzben vagy helyettesíthető dolgokban vagy becsértékben kapott hozomány átvételéből, a női szabad vagyon férji kezeléséből, .hitbér kötelezéséből, továbbá az örökösödésből, a kötelesrészből, a hagyományból és a meghagyásból eredő pénztartozásokra, úgyszintén a közszerzemény és a külön vagyon, az ági és a szerzeményi vagyon megállapításában számbaveendő vagyontárgyak értékének, valamint a kötelesrész kiszámításában és az