Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-344. A képviselőház gazdasági bizottságának jelentése a képviselőház tagjai és választott tisztviselői illetményeinek újabb szabályozása tárgyában

6 344. szám. a képviselői lakpénzek, vagy dologi természetű kedvezmények tekinteté­ben számbaveendő szolgáltatások az adatok legtöbbjeiben nincsenek feltün­tetve, — annak megállapítására így is elegendők, hogy a jelenleg érvény­ben álló képviselői illetmények egyetlen állam kivételével mindezeknél a parlamenteknél jóval felülhaladják azt az összilletményt, melyben a magyar képviselőház tagja^ a nemzetgyűlés által megállapított mértékig ezidőszerint részesülnek. Nevezetesen: pengőértékre átszámítva a képviselők havi illet­ménye Angliában 925 P, Ausztriában 564 P, Csehszlovákiában 840 P, Franciaországban 825 P, Lengyelországban 670 P, (e mellett kedvezményes lakás) Németországban 842 P, Romániában 210 P (e mellett azonban ülésen­ként külön 35 P napidíj), Szerbiában 900 P. Ezekkel szemben a magyar országgyűlés képviselőháza tagjainak havi összilletménye (640 P tiszteletdíj es 145 P lakáspénz) összesen 785 P. Az itt elősorolt adatok azonkívül, hogy a jelenlegi állapot tekintetében az összehasonlítás alapjául szolgálhatnak, egyszersmind azt is mutatják, hogy minden parlament számolni volt kénytelen a képviselői illetményeknek a világszerte megsúlyosbodott gazdasági helyzet mellett annak folytán is indo­kolt emelésével, hogy a demokratikus fejlődés már magának a választói jognak kiterjesztése révén a múlthoz képest lényegesen megváltozott hely­zetet teremtett a képviselőkre nézve s jelentékenyen fokozza az ebbeli hiva­tásukkal úgy elfoglaltságuk, mint az elkerülhetetlen anyagi áldozatok tekin­tetében egybekötött terheket. Egyfelől a képviselőség ma egyáltalán nem tekinthető annak, ami többé-kevésbbé még a háború előtti országgyűlések utolsó éveiben is volt: olyan »nobile offícium«-nak, amelyre csak tehetős emberek vállalkozhattak, mert nyitva kell lennie.olyanok számára is, akikre a fővárosi viszonyok közt ez a hivatal a megélhetés kérdésének egész súlyá­val nehezedik ; másfelől a választóknak megszaporodott száma, a módfelett mostohává vált életviszonyok közt jelentékenyen megnövekedett ügyes-bajos dolgaikban való eljárás, kerületük jogos érdekeinek, társadalmi, kulturális és jótékonysági akcióknak istápolása stb. sokkal nagyobb mértékben lett anyagi megterheltetéssel is járó elválaszthatatlan tartozékává a képviselői megbíza­tásnak, mint ahogy békeidőben volt. Mindezeknek a körülményeknek elfogulatlan mérlegelése vezette a bizott­ságot arra az álláspontra, hogy most, amikor a tisztviselői fizetéseknek átmenetileg való újabb rendezése megtörtént s egy új költségvetés benyuji tása előtt állunk, amikor tehát az államháztartás helyzete a képviselő­illetmények szempontjából felmerülő méltányossági tekinteteknek bizonyos mértékig való figyelembevételét lehetővé teszi, indokoltnak látja a kép­viselőház tagjai és választott tisztviselői illetményeinek a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó új megállapítását javasolni. A bizottság javaslata elsősorban arra irányul, mondja ki a t. Képviselő­ház, hogy I. a képviselői illetmények kérdésének az idők-által meg­.haladott 1893: VI. t.-c. hatályon kívül helyezése mellett új törvénnyel való mielőbbi rendezését szükségesnek tartja; II. addig is amíg ez megtörténhetik, a képviselői illet­ményeket, valamint a Ház választott tisztviselőinek külön tiszteletdíjait folyó évi november hó l-jétől kezdődőleg, továbbra is évnegyedenként folyósítandó következő összegekben állapítja » meg: - '

Next

/
Oldalképek
Tartalom