Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-343. Törvényjavaslat az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről
343. szám. 3 foglalását már hivatali elődöm is magáévá tette, különös tekintettel arra hogy már abban az időben folytak az időközben tényleg fel is vett nagy külföldi kölcsönre vonatkozó tárgyalások és az azokkal kapcsolatos intézkedések előkészítése, amelyeknek keretébe az Országos Pénzügyi Tanács működése nem volt beilleszthető. Ezek a megfontolások indították hivatali elődömet arra, hogy 1923. évi október 5-én benyújtsa »az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről és egyéb pénzügyi rendelkezésekről« szóló törvényjavaslatot, amely a múlt év végén feloszlott nemzetgyűlés irományai közt 324. szám alatt várt tárgyalásra. Ebben a törvényjavaslatban az akkori pénzügyminiszter úr még számolt azzal, hogy egyes törvényeink, így különösen a földadó búzaértékben való megállapításáról szóló törvény a Pénzügyi Tanácsot olyan jogkörrel ruházta fel, amely jogkörnek a pénzügyminiszterre való átruházása nem látszott kívánatosnak. E miatt a megszüntetni kívánt Országos Pénzügyi Tanács helyett egy bizottságot akart szervezni, amely hivatva lett volna egyes olyan ügyeket elintézni, amely ügyekben a fennálló törvények az Országos Pénzügyi Tanácsot hatósági jogkörrel ruházták fel. Időközben azonban a nemzetgyűlés megalkotta az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. törvénycikket, amely az állami gazdálkodás terén egészen új állapotot teremtett. Ma már mindazok a törvények, amelyek az Országos Pénzügyi Tanácsot hatósági jogkörrel ruházták fel, az egyetlen vagyon váltsági törvény kivételével, hatályon kívül helyeztettek. Az állami gazdálkodás a múlt év közepéig a népszövetség ellenőrzése alatt állott, úgyhogy az Országos Pénzügyi Tanácsnak véleményező hivatása teljesen megszűnt. Ez idő óta a Pénzügyi Tanács tényleg semmi mással nem foglalkozott, mint állami vagyonváltság üggyel, amelyeknek túlnyomó részét el is intézte. Ma már csak néhány függő kérdés van, amelyekben azért nem döntött" eddig, mert a nemzetgyűlés feloszlatása előtt ezekben az ügyekben az elintézéshez szükséges adatok nem voltak beszerezhetők A nemzetgyűlés feloszlatása és helyébe az országgyűlés visszaállítása ezen a téren ismét egészen új helyzetet teremtett. Az 1921 : V. t.-c. 2. §-ának rendelkezései szerint ugyanis a Tanácsba 6 tagot a nemzetgyűlés választ. Ezeknek a nemzetgyűlés által választott tagoknak megbízatása addig tart, míg tagjai a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés feloszlatása esetén a nemzetgyűlés által választott tagok a Tanácsnak mindaddig tagjai, míg az újonnan összeülő nemzetgyűlés a Tanács részére új tagokat nem választ. Az 1925 : XXVI. t.-c. 189. §. ós az 1926 : XXII. t.-c. 51. §-a értelmében a nemzetgyűlés teljesen megszűnt, új tagokat tehát nem választhat és így azok a tagok, akiket a megszűnt nemzetgyűlés választott, ma már nem működhetnek az Országos Pénzügyi Tanácsban. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy sem az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVII. t-c, sem az országgyűlés felsőházáról szóló 1925: XXII. t.-c. erre az esetre nem rendelkezik és így újabb törvényhozási intézkedés nélkül az Országos Pénzügyi Tanácsba új tagokat nem lehet választani, mert a törvényben a választásra feljogosított törvénykező testület már nincs meg és nem történt gondoskodás abban az irányban, hogy ezt a teendőjét ezután ki végzi, leghelyesebbnek látszik, hogy a már előbb említett törvényjavaslat újból benyujtassék és az Országos Pénzügyi Tanács megszüntethessék. í*
