Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről
387. szám. 131 szabályt, melynek értelmében e díjakból a szállításoknál eljárt állatorvosokon felül az ellenőrzésükkel megbízott közegek is részesednek. Tudva levő ugyanis, hogy az egyes állatorvosi állások jövedelmezősége szerfelett tág határok között ingadozik anélkül, hogy • az állások jövedelmezősége és terhessége között egyenes arány állana fenn. És tudvalevő az is, hogy a felügye-lői hatáskörrel egybekötött, valamint az exponáltabb helyeken levő állások (amilyenek főként a kerületi m. kir. állategészségügyi felügyelői állások és a magasabb fokú állategészségügyi hatóságoknál és hivataloknál szervezett állatorvosi állások) jövedelmezőséggel egyáltalában nem járnak. Az állatorvosi pálya természetéből folyó ez az állapot szükségszerű leg a jövedelmezőbb állások elnyerése iránti törekvésre és ennek folyamányaként gyakori áthelyezésekre vezetett, ami amellett, hogy a szolgálat előnyére nem vált, az államkincstár jelentékeny megterhelésével járt. Ezenkívül a jövedelmezőséggel nem járó exponáltabb állásokban, az ambíció csökkenésének veszélyétől is tartani lehetett. Mellőzhetetlennó vált tehát az állások jövedelmezőségének lehető arányosítása, amelyet a fentebb említett szabály segítségével megközelítőleg el is lehetett érni. Ezért ennek a szabálynak további fenntartását és a törvényjavaslatban való megalapozását szüségesnek vélem. . 16—17. §. Az állatoknak nem vasúton és hajón, hanem egyéb járműveken (kocsin, szánkón, gépkocsin, kompon, dereglyén, csónakon stb.) való szállítását és lábónhajtását ugyanazon okok miatt kell szabályozni, amelyeket a 12. §. indokolása kapcsán már megjelöltem. Ugyancsak a 12. §-ban jelzett okok miatt kell felhatalmazást »kérnem arra vonatkozólag, hogy a szóbanforgó járműveken való szállítások, illetőleg a lábonhajtás eseteire elrendelhessem a vasúton vagy hajón való szállításokra vonatkozólag megszabott többi rendszabály alkalmazását is. Ennek szükségessége a gépkocsin való állatszállításokra vonatkozólag már is bekövetkezett, mert az állatszállítások tekintélyes része ma már ezen az úton bonyolódik le s az ellenőrzés hiánya miatt ennek a betegségterjesztő hatása mindinkább érezhetővé válik. 18 §. Az állatok szállítása közben követendő eljárás további szabályaként a szállítás alkalmával igénybevett járművek, eszközök ós helyek tisztításának, illetőleg fertőtlenítésének kötelezettségét is be kellett iktatni, hogy eleje vétessék a fertőző állatbetegségek közvetett úton való terjesztésének. E szakasz a vasúton vagy hajón történő állatszállítás esetében a szállításra használt vasúti kocsiknak, hajóknak, hajórekeszeknek, szállítási eszközöknek és rakodóhelyeknek szükséges tisztítási, illetőleg fertőtlenítési kötelezettségét szabja meg ós pedig az idevonatkozólag jelenben érvényes rendelkezésektől annyiban eltérőleg, hogy a be- és kirakásnál használt eszközöknek és rakodóhelyeknek jelenben minden egyes szállítás után kötelező fertőtlenítését csak arra az esetre tartja fenn, ha fertőző betegségben, ilyen betegség gyanújában vagy fertőzésnek gyanújában lévő állat szállíttatott, míg más esetekben ezeknek az eszközöknek és helyeknek fertőtlenítése helyett, tisztításukat írja elő. Tekintettel ugyanis arra, hogy a 20. §. értelmében a szállítás előzetes állatorvosi vizsgálat feltételéhez van kötve, felesleges ezeknek az eszközöknek és helyeknek a tömeges állatszállítás esetén különben is végrehajthatatlan, sok időt ós költséget okozó fertőtlenítését oly esetekben kívánni, amikor arra a szakértői vélemény alapján szükség nincsen. E szakasz utolsó bekezdésében foglalt az az új rendelkezés, hogy a fent említett eszközök, és helyek tisztításáról, illetőleg fertőtlenítéséről a marha" 17*
